Mivel ezeknek a termékeknek a fogyasztása a szakemberek szerint az ember egészségét, a szervezetben lezajló folyamatokat döntően befolyásolhatja, ezért szigorú, az uniós jogszabályokkal összhangban lévő rendelkezések szabályozzák Magyarországon az efféle termékek forgalomba hozatalát, összetételét, reklámozását. Az alábbiakban ezekről a szabályokról ejtünk néhány szót.
Étrend-kiegészítőnek az olyan hagyományos étrend kiegészítését szolgáló élelmiszert nevezzük, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, és egyenként vagy kombináltan; adagolt vagy adagolható formában kerülnek forgalomba (például kapszulát, pasztillát, tablettát, port tartalmazó tasak, csepegtetős üveg, stb., amelyek alkalmasak kis mennyiség adagolására). Étrend-kiegészítőt kizárólag a vonatkozó rendelet (a 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet) mellékleteiben felsorolt vitaminokból és ásványi anyagokból szabad készíteni. Ezek közül a legfontosabbak: A-,D-,E-,K-Vitamin, Kalcium, Magnézium, Vas, Cink, de a lista még hosszú. A termék első forgalomba hozatalakor a készítményt a gyártó vagy az importőr köteles bejelenteni az OÉTI-nek (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet).
A hatályos jogszabályok szerint étrend-kiegészítő termékek csak “étrend-kiegészítő” megnevezéssel hozhatók forgalomba, az étrend-kiegészítő jelölésének pedig az alábbiakat is tartalmaznia kell: a termék jellemző tápanyagcsoportjainak, összetevőinek a nevét, vagy utalást a tápanyagok vagy összetevők jellegére, a napi ajánlott fogyasztási mennyiséget, valamint figyelmeztetést, hogy a fogyasztó a napi ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje túl, figyelemfelhívást, hogy az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a vegyes étrendet, és figyelmeztetést, hogy a terméket kiskorúak elől elzárva kell tartani.
A forgalomba hozatali felelősség kapcsán főként az alábbiakra fontos odafigyelni: az élelmiszerként forgalomba hozott étrend-kiegészítő biztonságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetén pedig az első magyarországi forgalomba hozó – a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési időtartam lejártáig – felelős. Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége. Az időtartam lejárta után az étrend-kiegészítő, mint élelmiszer nem hozható forgalomba.
Az élelmiszernek emellett magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmaznia kell a jogszabályok által előírt megjelöléseket. Az étrend-kiegészítő forgalmazása – ha az egyébként a jogszabályoknak megfelelő módon történik – az összetétellel, gyártási leírással, megjelenítéssel vagy jelöléssel kapcsolatos indokra hivatkozással nem tiltható vagy korlátozható.
Étrend-kiegészítő élelmiszerként történő forgalmazása esetén körültekintően kell eljárni: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény jelentős összegű bírsággal fenyegeti azokat, akik az élelmiszer minőségére és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó előírásokat megszegik. A bírság összege 15 ezer Ft-tól bizonyos esetekben a vállalkozás bevételének 5%-áig, de szélsőséges esetekben akár kétmilliárd forintig is terjedhet.
A vonatkozó rendelet azt is előírja, hogy egy termék minőségi követelményeknek meg nem felelését észlelő személy, illetve az előállító vagy a forgalmazó a tudomására jutást követően haladéktalanul köteles erről értesíteni a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet.
BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda
2011. május. 31.
About Post Author
