Elegendő a magyar nyelv ismerete és nem kell magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolniuk azoknak a határon túli magyaroknak, akik kérik az egyszerűsített honosítási eljárást. Az egyszerűsített honosítási eljárást kérheti a Magyarországon élő és a szomszédos államokban élő mellett a Nyugat-Európában és a tengeren túl élő kérelmezők egyaránt.

Arra, hogy kik kérelmezhetik az egyszerűsített honosítási eljárást és a kérelmezőknek milyen feltételeknek kell megfelelniük, az alábbiakban adjuk meg a választ. Egyszerűsített honosítási eljárás iránt az nyújthat be kérelmet, aki magyar állampolgár volt vagy akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíteni tudja magyarországi származását, aki magyar nyelvtudását igazolja, aki a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. A fenti feltételeket a kérelmezőnek igazolni kell. A magyar származást igazoló lehetnek pl. felmenők anyakönyvi kivonatai, plébánosi igazolás vagy régi magyar okirat, például egykori állampolgársági bizonyítvány, névváltoztatási okirat, korabeli magyar katonakönyv, útlevél, személyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, lakcímbejelentő lap és így tovább. A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. A kérelem mellé csatolni kell továbbá a kérelmező születési anyakönyvi kivonatát (hiteles másolatot) és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentumok stb.), továbbá mellékelni kell egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab igazolványképet. A belföldön élő kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy büntetlen előéletű, továbbá, hogy nincs ellene folyamatban büntetőeljárás. A külföldön élő kérelmezőknek csatolniuk kell a külföldi lakóhely szerint illetékes hatóság által kiállított, a büntetlenséget tanúsító igazolást.

A kérelem benyújtására lehetőség van a magyarországi anyakönyvvezetőknél, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve külföldön a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél. A kérelemről a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök dönt