A KKVHÁZ Digitalizációt Támogató Bizottsága (KKVHÁZ – DTB) 2023. április 24-én különleges ONLINE eseménnyel lepte meg a közönségét.
Gulyás József a KKVHÁZ elnöke, – egyben az esemény moderátora –  bevezetőjében a digitalizációról kijelentette, hogy az nem egyszerűen az emberi társadalom növekedésének egy újabb divatos szlogenje, hanem egy eszköz amely birtokában az emberiség képes lehet a lassan már saját magán túlnővő kihívásokra válaszolni és egyáltalán fennmaradni.
Beszámolt arról, hogy megalakult a KKVHÁZ Digitalizációt Támogató Bizottsága élén egy rendkívül felkészült vezetővel Dr. Halász Ritával és egy köré csoportosult fiatal tudományos csapattal.
Az elnök jelezte, hogy a terveinket érzékelve, Fábián Gergely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára mentorációt vállalt a KKVHÁZ Digitalizációt Támogató Bizottsága mellett.

Az esemény a KKVHÁZ jó szokásának megfelelően innovatív lebonyolítást kapott. A megjelentek a megnyitó gondolatok és bemutatkozás után véletlenszerűen a szokásos virtuális kávéházi asztalok köré „ültek”,  ahol azt a feladatot kapták, hogy a klasszikus SWOT analízis rendszerében, az egyik asztal csak a gyengeségekről, a másik csak az erősségekről, a harmadik lehetőségekről, míg az utolsó a veszélyekről tárgyaljon.
Az eredmény magáért beszél. Kialakult egy olyan közösségi SWOT analízis amely példa nélküli a maga területén.
Ígéretünknek és bevett szokásunknak megfelelően az anyagot a mentor államtitkár úr asztalára helyeztük, várva a reakcióit és az esetleges  kormányzati információ kéréseket

Kérjük hallgassák meg, a tanácskozás szereplőinek a bemutatkozásait és a SWOT analízis eredményeinek élőszavas beszámolóját.
Azok kedvéért, akik csak a végeredményre kíváncsiak alul a SWOT analízis szerkesztett és pontosított tisztázata olvasható.
Az egyes vitakörök vezetését a KKVHÁZ – DTB elnöksége vállalta. A kiváló szakemberek bemutatkozásait is elolvashatják.

SWOT elemzés

Előzmény
A digitális forradalom a modern társadalom számos aspektusát átalakította, a kommunikáció és a munka módjától kezdve a vásárlás és a társasági élet módjáig.  A KKV-k a magyar gazdaság gerincét alkotják, az ország vállalkozásainak mintegy 99%-át teszik ki. Fontosságuk ellenére ezen vállalkozások jelentős része – sok más országhoz hasonlóan – továbbra is a hagyományos működési módszerekre támaszkodik, és lassan alkalmazza a digitális technológiákat.

A digitalizáció a digitális technológiák integrálását jelenti a vállalkozás különböző aspektusaiba, például a marketingbe, a működésbe és az ügyfélkapcsolatokba. Sok magyarországi kis- és középvállalkozás azonban nehezen tud lépést tartani ezzel a trenddel, ami negatív hatással lehet versenyképességükre és növekedésükre.

A kkv-szektor digitalizációjának egyik fő akadálya a tudás/ismeret, illetve a tudatosság hiánya. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által végzett felmérés szerint a magyar KKV-k mindössze 47%-ának van honlapja, és csak 8%-uk használ e-kereskedelmi platformokat termékeik és szolgáltatásaik online értékesítésére (https://mkik.hu/assets/files/SME-digitalization-survey-2020.pdf). Ez azt jelzi, hogy sok magyarországi kkv nincs teljesen tisztában a digitalizáció potenciális előnyeivel, például a költségmegtakarítással, a hatékonyság növelésével és a jobb ügyfélkapcsolattal.  Számos kkv nem rendelkezik műszaki szakértelemmel vagy egyéb erőforrásokkal e technológiák bevezetéséhez, ami tovább akadályozhatja őket abban, hogy kihasználják a digitalizáció előnyeit.

Ezen akadályok leküzdése és az előnyök kiaknázása érdekében a vállalkozásoknak tudatos tervezésre, azaz stratégia alkotásra van szükségük, amelyben figyelembe veszik egyedi igényeiket és erőforrásaikat. A stratégiának arra kell összpontosítania, hogy meghatározza azokat az üzleti területeket, amelyek a legtöbbet profitálhatnak a digitalizációból, például a marketing, az értékesítés és az ügyfélkapcsolat. A stratégiának foglalkoznia kell továbbá azokkal a technikai és erőforrásbeli korlátokkal is, amelyek megakadályozhatják a digitális technológiák bevezetését.

Fontos, hogy a KKV-k felismerjék a digitalizáció előnyeit, és a hatékonyság javításának, a költségek csökkentésének és a versenyképesség növelésének eszközeként fogadják el az új technológiákat. A digitális eszközökbe és erőforrásokba való befektetéssel a KKV-k javíthatják működésüket, új ügyfeleket és (akár nemzetközi) piacokat érhetnek el, továbbá képesek lesznek alkalmazkodni a folyamatosan változó üzleti környezethez. Fontos továbbá az is, hogy éljenek a szakértői támogatásokkal és segítséggel, amellyel leküzdhetők a kihívások, és eredményesen alkalmazhatóak a digitális technológiai megoldások.

Ebben az elemzésben a DTB a digitalizáció különböző akadályait vizsgálta meg, és megvitatta a lehetséges megoldásokat.

A SWOT elemzés eredményei: a szekcióüléseken elhangzott megállapítások

ERŐSSÉG

1. Az adatok képzése, kezelése, mérése és értelmezése elengedhetetlen a döntéstámogatás szempontjából. Ezekből az eredményekből aztán visszacsatolások születnek, amelyek megfelelő tudás és értelmezési képességgel épülnek be a döntéstámogatási folyamatokba, mikro- és makro szinteken.
2. 2. A termelés, vagy fejlesztés dinamikájának megfelelő időben történő elemzése erősíti azt a folyamatot, hogy kellő időben lehessen felkészülni a fejlesztésre: preventív elemzési lehetőségek és adatalapú, öntanuló rendszerek alkalmazása.
3. 3. Világos célok meghatározása: fejlődés fejlesztés nélkül nem lehetséges (pl.: építőipari innovációk megjelenése, Metabuilding, ÉMI Nonprofit Kft.). Erősíti a megvalósítást, ha világos és mindenki számára egyértelmű célok kerülnek meghatározásra, amelyek a döntéshozatal minden szintjén a napi rutin részévé vállnak.
4. 4. Gyakorlati alkalmazhatóságú tudás megjelenik a képzésben (BME villamoskar, energetika, ipar 4.0 műhely, megértés segítése), amely támogatja a soron következő generációt a pontosabb megértés és mérnöki munka elvégzésében.
5. 5. Magas szintű képzés jelenléte a képzési rendszerben, interdiszciplináris tudás jelenléte mellett, a jövő generációjának technológiai és digitalizációs képzése és készségfejlesztése, rendszerszintű szemlélettel hatékonyan van kezelve.
6. 6. A projekt menedzsment intenzív ágazatokban kiemelten fontos a digitalizációs megoldások alkalmazása, amely erőssége a KKV-knak, ezek terjesztése és edukálása alacsony esetszámban, de folyamatos.
7. 7. KKV-k leggyakrabban az értékesítés területén alkalmazzák a digitalizációt és innovációt.
8. 8. A termelésirányításban még inkább kiaknázzák az adatban és digitalizációban rejlő megoldásokat (KSH alátámasztása megvan és egyre többen használnak digitális alkalmazásokat a termelésük során).
9. Az 5 EDIH is egy erősség – a vállalkozásoknak lehetőség van a fejlődésre minőségi szolgáltatásaik révén, amelyek kaput biztosítanak a nemzetközi platformok eléréséhez.

GYENGESÉG

1. Stratégiai gondolkodás hiánya
   – Vállalkozás célja sem világos
   – Digitalizáció célja hiányos
   – Szakértelem hiánya
   – Sikertelenség – korábbi rossz projektek, belső ellenállás a „mérhetőséggel” szemben, sikertelenség sikertelenséget szül (belső erő nincs tovább pörögni)
   – Nem világos, hogy a napi működésbe hogy megy át
2. Szervezeti érettség alacsony szintje
   – Generációs eltérések- generáció váltás
   –  Belső folyamatok/megszokás
   –  Infrastruktúra: alacsony szintű digitális érettség
   – Belső erőforrások hiánya (off-topic, leterheltség, felkészületlenség)
   – Alkalmazkodóképesség hiánya
3. Új szemléletmód hiánya
   – Házon belül nehezen megoldható, ehhez kevés a nyitottság (pénz, bizalom, tapasztalat)
   – Digitalizáció mögötti egyedi megoldásokra kevés hangsúly (pl: szellemi vagyon)
4. Üzleti modellek kialakítása hiányos
   – Fogalmi kör nem tiszta (üzleti modell váltás)
   – Félelem az új technológiáktól, tudást igénylő új elemektől
   – Munkaerő elvesztésétől való félelem (újra pozícionálás)

LEHETŐSÉG

1. Többszintű edukáció – szemléletformálás, szakértői tudás és tapasztalatmegosztás, nemzetközi és hazai jó példák bemutatása, edukálni szükséges a KKV-k vezetőit, alkalmazottakat, digitális készségek elsajátítása, szemléletformálás – hol van elakadás és hol találkozunk ugyanazon félelmekkel, amiket megfogalmaztunk.
2. Innovatív technológiák adaptálása az üzleti folyamatokba (új üzleti modellek alkalmazása, stratégiaalkotás)
3. Nemzetközi trendek figyelése, nemzetközi versenytársak megismerése, nemzetközi (piaci) növekedés érdekében.
4. Együttműködés: hazai és nemzetközi szervezetekkel, szektorok szerinti együttműködés hazai startup vállalkozásokkal.
5. Perszonalizált digitalizáció – csak azzal a technológiai megoldással legyen tisztában az adott KKV, amire szüksége van. Azt az utat kell bejárnia, ami az ő sikeréhez, fejlődéséhez, növekedéséhez vezet.
6. Hatékonyságnövelés- költségcsökkentés
7. Versenyképesség megtartása/fokozása
8. Minőségi szolgáltatások
9. Új szakmai tudás, új üzleti szektorok megjelenése (várható): hosszútávú munkalehetőség
10. Alternatív finanszírozási lehetőségek megjelenése, vizsgálata

VESZÉLY

1. Gyors és exponenciális fejlődésnek vagyunk a szemtanúi – jogszabály és kibervédelmi szempontokkal hogyan lehet ezt lekövetni? Képesek vagyunk-e az intézkedéseinket a fejlődésekhez illeszteni?
2. Etika kérdésköre: hogyan tudjuk a szabályozásokat és a fejlődést emberközpontú módon végrehajtani?
3. Hogyan tudjuk ezt a változást az emberiség szolgálatába állítani és nem fordítva?
4. Az elidegenedés: hogyan tudjuk ezt felülmúlni, az emberi kapcsolatokat ne erodálja a digitális technológiák megjelenése
5. Harmadik feleknek való kitettség: egyéb meglévő digitális innovációknak való kitettség, függőségi viszony megjelenik, ezt jól kell tudni kezelni
6. Képzés, edukáció: hogyan tudjuk kiképezni azokat a vezetőket, akik egyszerre tudják átlátni a meglévő folyamatokat és innovatív módon tudnak gondolkodni egyes ügyek mentén
7. Monopolizálódás veszélye; egyenlőtlen versenyhezetek kialakulásának veszélye – nagyvállalatok előnyösebb helyzetben vannak a KKV-kal szemben; De minimis és innovációs keret támogatásával/tudatos felhasználásával adhatnak választ a problémára
8. Generációváltás: párhuzamosan több adatbázis fut, akkor a szervezet digitalizációs érettségében lévő folyamatait akadályozhatja
9. Lemaradás és kimaradás, túlzott optimizmus a meglévő értékláncokba vetett kapcsolat erősségébe, versenytársak felkészültsége, „ezt már úgy sem akarom megtanulni” hozzáállás, generáció váltás előtt/közben lévő állapot

ÖSSZEGZÉS

ERŐSSÉGEK

A beazonosított erősségek közül a legfontosabbnak az adatalapú és könnyen adaptálható megoldásokat találták a résztvevők, amelyek az ipar és a társadalom számára is hasznos eszközök, és a döntéseket támogatni képes már létező megoldások. A digitálisan adat alapon működő és a KKV-k egyedi igényeire választ adó rendszerek erőssége, hogy elemzési képességeik révén, valamint adatalapú öntanuló rendszereik alkalmazásával a termelés vagy fejlesztését dinamikáját képesek preventív elemzési lehetőségekkel előre jelezni. (pl.: prediktív üzemeltetés, prediktív maintanance) Az innovatív vállalatvezetési megoldásokban egyre inkább beszivárog a pontos cél megjelölés, amely támogatja a napi rutinná váló adatalapú döntéshozatali folyamatokat. Az öt különböző EDIH támogatása képessé teheti a KKV-kat jó gyakorlatok és könnyen adaptálható működő megoldások implementálására, hogy a termelésirányításban még inkább kiaknázzák az adatban és digitalizációban rejlő megoldásokat.

GYENGESÉGEK

A beszélgetés során jól körvonalazódtak azok a gyengeségek, amelyek a digitális fejlődés/átállás legfőbb belső gátjai. Fontos tanulság, hogy a gyengeségek túlmutatnak a digitális tényezőkön, erősen összekapcsolódva a vállalkozásfejlesztési és vállalkozás működtetési, valamint stratégiai kérdésekkel. Ennek megfelelően a digitalizáció adaptálásának egyik fő gátja a stratégiai gondolkodás hiánya. E tekintetben kiemelhető, hogy sok esetben a digitalizáció célja nem jól meghatározott, amely összefügg azzal, hogy a vállalkozás stratégiai céljai sem jól definiáltak. Továbbá a digitalizáció napi működési rendbe illesztése sem kidolgozott a legtöbb esetben.

Szintén nehezíti a vállalkozások digitális átállását a szervezeti érettség alacsony szintje. Ebben a vélemények között meghatározóak a generációs különbségek és generációs átállás hiánya, a meglévő belső folyamatok rugalmatlansága, a hiányos infrastrukturális feltételek és a belső (elsősorban) személyi erőforrások hiánya. További gyengeség csoport a megváltozott szemléletmód hiánya. Ennek vonatkozásában a vállalkozások belső pénzügyi, bizalmi, tapasztalati nyitottsága alacsony, valamint a digitalizáció mögötti egyedi megoldásokra kevés hangsúlyt fektetnek. Végül egyértelmű gyengeség csoport az üzleti modellek hiányos kialakítása. A legtöbb esetben a digitális üzletfejlesztéshez kapcsolódóan nincsenek megfelelő új, belső üzleti modellek, valamint a munkaerőszükséglet újra pozicionálása sem biztosított.

LEHETŐSÉGEK

A beszélgetés során sikerült úgy meghatározni a lehetőségeket, hogy megoldást kínáljanak a digitalizáció azonosított negatívumaira. A többszintű edukáció megvalósulásának kiemelt jelentősége van abban, hogy a magyar KKV szektor bekapcsolódjon a globális folyamatokba, azaz fokozza és megtartsa versenyképességét. Ma már egy felhőszolgáltatással egy vállalkozás is olyan rendszert tud kiépíteni, mint amilyenre korábban csak a nagyvállalatok voltak képesek. A digitalizáció hatására átalakulnak a szakmák, lesznek olyanok melyek megszűnnek, azonban ezzel párhuzamosan új szakmák, új üzleti szektorok is létrejönnek a jövőben. Nemzetközi szinten is látható, hogy nem arról van szó, hogy a digitalizáció hatására nőne a munkanélküliség.

Az edukáció és a tudás megszerzése mellett kiemelt jelentősége van a tudatosságnak. Azt is mondhatjuk – talán -, hogy ez a megfelelő válasz a veszélyekre, gyengeségekre. Ha egy vállalat felismeri

a saját fejlődési lehetőségeit (perszonalizált digitalizáció), és azok tényleges eléréséhez képes szakmai/szakértői segítséget kérni (pl. stratégiaalkatotáshoz), együttműködni, megismerni a rendelkezésére álló lehetőségeket akkor abból valós eredmények születhetnek.

VESZÉLYEK

A KKV-k a panelbeszélgetések során több veszélyt is beazonosítottak, amik reális fenyegetést jelentenek nem csak vállalkozásokra, hanem a természetes személyekre is. Az első és legfontosabb veszélyként a digitális technológiák exponenciális fejlődését azonosították be, utalva a szabályozó szervek és például a kibervédelemmel foglalkozó szervek képességeire, hogy digitalizáció diktálta tempót ilyen mértékben alkalmasak-e lekövetni úgy, hogy ez ne legyen jelentős negatív hatással a vállalkozások és emberek életére. Ebből kifolyólag erős etikai kérdések fogalmazódottak meg, melyek arra irányultak, hogy hogyan lehetnek a szabályozások és egyben az innovatív megoldások igazán emberközpontúak, és hogyan nem vezet a technológiák alkalmazása a teljes elidegenedéshez. Kiemelték, hogy nagyon fontos figyelembe venni azokat a munkavállalókat is a piacon, akik nem bírnak kiemelkedő analitikus képességekkel. Ha a technológiai és a digitalizáció munkahelyeket szüntet meg tömegesen, akkor az egy globális gazdasági, társadalmi és ideológiai válsághoz fog vezetni.  További veszélyként megjelent a más szolgáltatóktól való függés problémaköre, hiszen a legtöbb innovációt a KKV-k többsége csak átvenni vagy implementálni fogja más szolgáltató bevonásával, így ezek a technológiák jelentős függést hoznak létre szolgáltatók és vállalkozások között.

A KKV-k vezetői kitértek a képzések hiányára is, mint problémakör, mert jelenleg a cégek egyedül küzdenek a digitalizáció kihívásaival, és sok esetben nem tudnak olyan szakembert alkalmazni, aki rendszerben átlátja és tudja alkalmazni a rendelkezésre álló innovatív eszközöket és megoldásokat, esetlegesen integrálva azokat a meglévő folyamatokba. A monopolizációt további veszélyként azonosították be a KKV-k, jelezvén, hogy a technológiai fejlesztésekre rendelkezésre álló idő és erőforrás tekintetében egy KKV nem, vagy csak nagyon nehezen veheti fel a versenyt a nagyobb vállalatokkal. A digitalizációnak lehet egy versenyt gyorsító és élesítő hatása, hiszen pozitívan járulhat hozzá az önköltség csökkentéséhez, így a digitalizáció ezen aspektusa fenyegető lehet a KKV-kra nézve.

Veszélyként lett beazonosítva, hogy a kereskedő centrikus és gyártói digitalizáció között nagy különbségek vannak, amik jelenleg nincsenek elkülönítve, és sok esetben túl nagy az emberek gépekbe vetett bizalma, eltűnni látszik a kritikus gondolkodás és kétkedés képessége, ami egy gyártói fejlesztés során milliós károkat okozhat egy vállalkozásnak. Nagyon fontos az edukáció, és az, hogy a szakemberek tudjanak adatokat információvá, azokat pedig tudássá alakítani, úgy, hogy az üzleti folyamatok fejlődjenek és ne sérüljenek. Fontos a digitalizáció révén felhalmozódott adatvagyon felhasználásában rejlő veszélyek felismerése és kezelése.

Végül, de nem utolsósorban felmerült a vállalkozók gondolataiban a digitalizációtól való félelem és a generációváltás során felmerülő nehézségek, amelyek kapcsolódnak a digitális technológiák gyakorlatorientált használatának implementálásához.

Összegzésként elmondható, hogy mind az EDIH-ek és a DTB – együttműködésben más szakmai szervezetekkel – feladatuknak érzik, hogy a fenti akadályok lebontásában közreműködjenek és a lebontásának mikéntjében mind a Magyar Kormánnyal, mind pedig a szakmai szervezetekkel együttműködésben mérhető eredményeket érjenek el.