A “barnamező” a használaton kívül került vagy jelentős mértékben alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotú és jellemzően szennyezéssel terhelt egykori iparterületet, gazdasági területet, vasútterületet, illetve felhagyott katonai területet, laktanyát stb. jelenti.

A barnamezős beruházások alatt azt a folyamatot értjük, amikor a leromlott állapotú, többségében használaton kívüli, környezeti károkkal és tulajdonviszony-problémákkal terhelt területeket megtisztítják terheiktől, és elvégzik az új használati funkcióhoz szükséges infrastrukturális és funkcionális beruházásokat.

A barnamezők keletkezésének globális oka a gazdaság átalakulása, a termelés helyett a tercier szektor dominanciájának térhódítása, ezzel egyidejűleg a termelőipari területigény csökkenése. A barnamezők hasznosítása fejlesztési területként, területi lehetőségként a regionális különbségek csökkentésének, a térszerkezet javításának eszköze, hosszú távú fejlesztési célokat szolgálhat, és a zöldmezős beruházások területének kiváltásával a fenntartható fejlődés alapköve.

A barnamezős beruházás buktatói

Az újrahasznosítás elmaradása és a barnamezők fennmaradása esetén veszteségként könyvelhetjük el a területpazarlást. Jelentős hátrány ezeken a területeken a tartósan fennmaradó szennyezett, egészségtelen környezeti állapot, ahonnan a szennyezés folyamatosan továbbterjedhet más területekre is. Adott esetben környezeti katasztrófa-helyzet alakulhat ki. A barnamezők rendezetlensége városképromboló hatású, vonzerőcsökkentő, az elhagyott és ellenőrizetlen terület közbiztonsági problémákat okoz. A rozsdamező a környező településrészekre értékcsökkentő hatással van, rontja az ingatlanárakat, a rossz fizikai környezet miatt megindul a társadalmi szegregáció, tartós munkanélküliség alakulhat ki, ha a megszűnt munkahelyeket nem pótolják. A barnamezős terület településszerkezeti problémákat okoz, drágítja a városüzemeltetést.

Barnamezős területek Magyarországon

Hazánkban az utóbbi másfél évtizedre koncentrálódott gazdasági átalakulás és a szerkezetváltás következtében fajlagosan nagyobb arányban fordulnak elő barnamezős területek, melyek kialakulásához a tulajdonviszonyok gyors változása is hozzájárult. A volt katonai objektumok kivételével megállapítható, hogy a barnamezők döntő többsége települési környezetben, zömmel városi övezetekben található. A barnamezők ilyen volumenű kialakulásának oka volt az is, hogy a befektetői tőke a zöldmezős beruházásokat kedveli. Mivel Magyarország a tőkevonzásra törekedett, nem korlátozta a zöldmezők igénybevehetőségének mértékét, ezért olyan településeken is, ahol nagy mennyiségben találhatók használaton kívüli korábbi ipartelepek, a zöldmezős befektetések dominálnak, míg a barnamezők továbbra is alulhasznosítottak.

Hasznosításra váró barnamezők

A barnamezős területek jelenleg alulhasznosítottak, az irántuk megnyilvánuló kereslet csekély, kezelésük a helyi és az országos intézményeknek csak gondot okoz, a rehabilitációs költségek óriásiak. A barnamezők nagy része ugyanakkor kedvező településszerkezeti pozícióban fekszik és az újrahasznosításuk foglalkoztatási vonatkozásai is jelentősek. Külön kiemelendő, hogy a barnamezős beruházás lényegesen olcsóbb, mint a zöldmezős, és jelentős támogatások is igénybe vehetők a környezeti terhelés csökkentése miatt.

BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda