Klózer Nikolett vagyok, az Edutus Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakos végzős hallgatója KKV szakirányon. A 2015. május 7-én megrendezett intézményi TDK (Tudományos Diákköri Konferencia) versenyen 1. helyezést értem el a dolgozatommal, amelynek konzulense Némethné Dr. Gál Andrea volt. Dolgozatom témájaként az Y (1980-1994 között született) generáció és az utánuk következő Z (1995-2009 között született) generáció munkaerő-piaci jellemzőit vizsgáltam. A témát aktuálisnak és érdekesnek gondolom, amelynek elemzése segíthet a kis- és középvállalkozásoknak is irányt mutatni abban, hogy mire figyeljenek a fiatal munkavállalók felvételekor.
Dolgozatomban több kutatást is elvégeztem, illetve elemeztem. Saját kutatásaim: online kérdőíves megkérdezés a munkavállalás témakörében az Y generáció körében, illetve két mélyinterjút HR-s szakemberekkel. Ezek alapján elmondható, hogy az Y generáció tagjai közül sokan félnek a felnőtté válástól, otthon élnek a szüleikkel, és egy igen kevéssé vonzó képet látnak maguk előtt azáltal, hogy többségük szülei nem egy munkahelyen kénytelenek dolgozni azért, hogy mindent elő tudjanak teremetni a megélhetéshez. A jó csapat és vonzó környezet számukra elsődleges szempont a munkahely kiválasztásakor, mert szeretnék jól érezni magukat munkavégzés közben. Mindezt természetesen jó fizetés mellett, mivel a pénz körükben is a legjobb motiváló eszközként jelenik meg. Az új típusú nemzedék, a Z generáció jellemzője, hogy még később kezdenek karriert, tovább maradnak tanulók, a közösségi média aktív használói, sok ismerőssel rendelkeznek, és a mindennapi kapcsolataikat erőteljesen ezeken a csatornákon élik meg. A kutatás során az is kiderült, hogy a motiváció terén náluk is elsődleges helyen van a pénz és az egyéb juttatások, emellett azonban rendkívül fontos a rugalmas munkaidő és az előrejutási lehetőség is, amit igen céltudatosan vesznek figyelembe a munkahely kiválasztásakor. A mélyinterjúk alapján elmondható, hogy nagyon fontos a fiatalok számára az önmenedzselés és a beilleszkedés az adott munkahelyen. Ők a leginkább érzékenyek arra, hogy a vállalat ne csak fizetést, hanem identitást is adjon a számukra, mert egyébként váltogatni fogják a munkahelyeiket. Tehát a munkaadóknak figyelniük kell arra, hogy vonzó jövőképet, reális karriercélokat állítsanak a fiatal munkatársak elé, amit kreatív és változatos munkával érhetnek el.
A kreativitást nagyban elősegíti a napjainkban újonnan megjelenő motivációs eszköz, a gamification, ami kulcsszerepet tölthet be az Y és a Z generációs munkavállalók motivációjában. Ez egy olyan eszköz, ami beszéli a fiatal generációk digitális nyelvét, mert a számítógépes játékok logikájára építve késztet munkafeladatok megoldására, így a problémából kihívás lesz, a munka pedig szinte játék. A gamification egyik fő feladata, hogy olyan megoldásokat találjon, ahol a fiatalok eredményesen tudnak kommunikálni a szervezet többi tagjával. Az Y és a Z generáció tagjai önmegvalósításra vágynak, és olyan munkakörökre, amik igazán érdekesek. Ahhoz, hogy a cégek mindezt egyben el tudják juttatni a jelentkezőkhöz, legjobb, ha játékszerű élményekben részesítik őket, szimulálják egy jelentkező egy napját. A kiválasztás játékosítása, kreatív megközelítése segíti a munkáltatót a megfelelő ember kiválasztásában, miközben megadja a munkavállalónak a kipróbálás lehetőségét, képességei felmérést. Egy jól megtervezett gamification eszköz képes fenntartani a motivációt a munkavállalókban, mert úgy érzik, hogy hasznos és érdekes feladatokat végeznek.
Úgy gondolom, hogy a KKV-k számára is számos előnnyel járna egy gamification program kialakítása, kipróbálása, hogy a tehetséges fiatalok felvételével közösen alkothassanak maradandó dolgokat.
