Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! A Parlament elé került az a salátatörvény, ami két lépcsőben rendezi a hazai földügyeket. Olyan léptékű ez a törvénykezés, amit a rendszerváltás, de akár a földosztások óta sem látott Magyarország.
Rendezik azoknak a földeknek az ügyét, ahol első lépésben az államnak 3 ha alatt, majd a tervek szerint másodikban 10 ha alatti része van osztatlan közös tulajdonban. Nehéz elképzelni viták nélkül földkérdést. Mi a jogalkotó célja, kik érdekeltek és kik az ellenlábasok ebben a lépéssorban?
Az osztatlan közös földtulajdon a magyar agrárium egyik legsajátosabb intézménye, ami egyben a mezőgazdaság teljesítmény-növekedésének az egyik legfőbb gátja is. Az összes művel terület közel felét, mintegy 2,4 millió hektárt érinti az osztatlan közös tulajdon és legalább 3-3,5 millió tulajdonost. A tulajdonviszonyok alakulásában és a földhasználati viszonyokban is számos problémát okoz az osztatlan közös tulajdon fennállása. Komplex megoldásra törekszünk, ennek az egyik első eleme, hogy az állam az osztatlan közös tulajdonú földekben fennálló tulajdoni hányadait értékesíti, elsősorban a tulajdonostársak számára, ezzel megszüntetve számos osztatlan közös tulajdoni formát. A legtöbb állami tulajdoni hányad az adataink szerint 10 hektár alatti birtokméretnek felel meg, így dolgozunk azon a törvénymódosításon, hogy 10 hektáros mérethatárig egyszerűsített eljárásban értékesíthessen az állam földeket, illetve tulajdoni hányadokat. A “zavarosban halászók” lehetnek az ellenlábasok, akik éppen az osztatlan közös tulajdoni forma miatt próbálnak meg például az agrártámogatások igénylésével trükközni. De azt gondoljuk, hogy a tulajdonosi akarat erősebb lesz a földhasználói érdekeknél és tiszta viszonyokat tudunk teremteni az 1/1-es földtulajdonok minél nagyobb arányú kialakításával.
Hosszú évek óta mételyezi a hazai gazdák hangulatát, az hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek felszámolásai során a felszámolók hosszú távú haszonbérletbe adták azokat a földeket, amelyekre az egykori szövetkezet földhasználati joga van bejegyezve és a tulajdonviszonyai rendezetlenek. Miért lehet érdeke bárkinek is belenyúlnia egy ilyen rendezetlen helyzetbe, ha évtizedekre előre annak a hasznát gyakran külföldiek szedik?
A rendezetlenség az ok, amiért a törvény erejénél fogva be kell avatkozni, elsősorban azért, hogy a részarány-jogosultak végre – hosszú évek után – méltó pénzbeli kártalanításhoz jussanak és az állam, immár tulajdonosként rendelkezhessen ezen földek sorsáról, konkrétan a helyi gazdák használatába adhassa azokat, tartós jogviszonyok keretében.
A Magyar Állam rendezi és a gazdák kezébe adja az áldatlan osztatlan közös tulajdonú földeket. Sokan vonogatják majd a vállukat, hogy “nincs arra nekik pénzük, biztosan az óriás gazdák nyernek az ügyön.” Ezt a privatizációt kíséri valamilyen finanszírozási program?
Az állami földértékesítések elsődleges célja az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának elősegítése. Dolgozunk azon, hogy az osztatlan közös földtulajdon felszámolásával – történjen az bármilyen módon – járó valamennyi költséghez egy kedvezményes kamatozású hitelkonstrukció is társuljon. Ez a bankok érdeke is, hiszen a létrejövő, gazdaságosan művelhető méretű földek értéke – így hitelbiztosítéki értéke is – magasabb, mint egyes tulajdoni hányadoké.
A Földügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság programjában nem csak a földrendezés az egyetlen markáns elem.
Ott van az üvegház program is. Értjük! Import kiváltás, export lehetőség, új munkahelyek, hazai üvegipar stb. stb. A KKVHÁZ olvasói lelki szemeikkel már látják is a parkokban a napelemeket is. Óriási program, de miért csak most?
Komplex a kérdés, melyből a Földügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság feladata annak a jogszabályi háttérnek a megteremtése, amely alapján a termőföldek üvegházak építésének céljára történő igénybe vétele lehetséges lesz a jelenleginél sokkal egyszerűbb módon és főként cégek, vállalkozások számára is. Ez egy több törvény módosítását igénylő javaslatcsomag, amelyet az idei év első felében elfogadhat a Parlament. A napelem-parkok kapcsán korábban már módosítottuk a földvédelmi szabályozást és a kisteljesítményű erőművek létesítését jelentősen egyszerűsítettük.
Globális felmelegedés, a Duna-Tisza közi hátság emelkedése, sivatagosodás. Öntözni kell. Kérjük , adjon egy rövid betekintést, mi az Önök koncepciója, a legveszélyeztetettebb területek birtokhatárain hogyan jelenhet meg az életet adó víz? Honnan jön, ki viszi oda és a gazda miből vezeti be a kukoricásába? Persze az is biztos, hogy egész Magyarországot nem lehet öntözni. Mennyi az elég most és melyik területeket preferálják?
2019 óta a mezőgazdasági öntözésfejlesztés is kiemelt feladata az Agrárminisztériumnak, amely feladatkört a Kormány jelentős összeggel, a Belügyminisztériummal megosztva összesen évi 17 Mrd Ft-tal támogat. A Földügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság és a Nemzeti Földügyi Központ, mint öntözési igazgatási szerv feladata az öntözött területek nagyságának érdemi növelése. Ez tényszerűen azt jelenti, hogy a jelenlegi közel 90 ezer hektár öntözhető mezőgazdasági területet meg kívánjuk duplázni 2024-ig. Ez a feladat is igen összetett, az agrártárca elsősorban a harmadlagos művek (a földek mentén lévő öntözési infrastruktúra) felmérésével, rekonstrukciójának támogatásával, új elemek kiépítésével, mintaprojektek bemutatásával és főként az öntözési közösségek szakmai támogatásával tudja ezt a célt elérni. A jogszabályi háttér már majdnem teljes, néhány végrehajtási rendelet hiányzik még a 2020. január 1-jén hatályba lépett törvényhez, és a Vidékfejlesztési Program keretében máris elérhetőek egyes öntözésfejlesztési támogatások, melyek körét folyamatosan bővítjük. A cél az, hogy bárki, aki öntözni szeretné mezőgazdasági területeit, bárhol, ahol ez fizikailag lehetséges, a jelenleginél egyszerűbb, kevésbé bürokratikus és jelentős költségvetési és EU-s forrásokkal támogatott módon tudja ezt megtenni.
Köszönjük az interjút!
Kép: orientpress.hu
