Az ország egy része ESG lázban ég, sokan üzletet látnak benne. A kis- és középvállalatok közül vannak akik nyűgnek látják, de többen nem is tudnak róla. A Makronóm Intézet a jövő évben az ESG bevezetését súlyponti kérdésként kezeli.
Dobos Balázst, az Intézet szakmai vezetőjét kérdeztük videó interjúban, hogy mit jelent az ESG a világban, hazánkban és milyen jelentősége van.
December 12-én az országgyűlés elfogadta a magyar ESG törvényt, tehát 2024-től Magyarországon is egy fenntarthatósági célú vállalati beszámolást érintő kerettörvény lép hatályba.
Dobos Balázs az ESG jelentőségével kapcsolatban azzal kezdte, hogy a bevezetésére, megértésére néhány évtizedet vissza kellene menni az időben amikor is először előkerült a fenntarthatóság, a fenntartható vállalati működés kérdésköre.
A gazdasági szereplők működése jelentős hatással bír a társadalomra. Logikus, hogy a vállalatok működését nem csak pénzügyi szempontból vizsgáljuk, hanem a tágabb környezetre gyakorolt hatását is. A tengeren túli szakértői vizsgálatok szerint, ha befektetésként nézzük nem feltétlen igazolja a hozzáfűzött reményeket, ha viszont vállalkozásfejlesztési szempontból közelítjük meg tehát, hogy egy cég fenntarthatóan, a környezetére, munkavállalóira, a környezetében élőkre hogyan figyel oda működése során, akkor ez egy nagyon hasznos célkitűzés. Fontos, hogy a vállalatok ezt mérni tudják és be tudják mutatni.
A teljes interjú beszélgetés:
Röviden az ESG-ről
Az ESG (E, environmental: környezeti, S, social: társadalmi, G, governance: vállalatirányítás területei) a fenntarthatóságért végzett munkát teszi láthatóvá és mérhetővé a vállalatok számára. Az adatszolgáltatás teljesítését a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága fogja ellenőrizni.
Pont a fogyasztó az, aki ki tudja kényszeríteni hogy a profit szempontú vállalkozások a társadalomra, a környezetére is figyeljen. Tehát kijelenthetjük, hogy a vállalati fenntarthatóságnak a legnagyobb mozgatórugója maga a fogyasztó.
Az európai unió nagyon szigorú jogszabályi követelményeket fogalmaz meg az ESG-vel kapcsolatban. Ez az ami átültetésre, kibővítésre került a magyar törvényben.
Alanyi hatályát tekintve a nagyvállalatokra vonatkozik, de a nagyok a KKV beszállítóiktól már most kérik az ESG szempontú adatszolgáltatást, valamint az új beszállítók kiválasztásánál is nagy hangsúlyt kap, hogy képes-e a saját fenntarthatóságáról beszámolni.
Az, hogy ebben a fenntarthatósági kérdésben Európa az élre áll az nagyon helyes, jelentette ki Dobos Balázs. Fontos, hogy lássuk ennek az adminisztratív és egyéb költségeit és, hogy a szakpolitikák kiemelten segítsék főként a kkv-kat ebben a kérdésben.
A magyar törvény ebben nagyon előremutató az szomszéd országokhoz képest is. Világos szabályrendszert fogalmaz meg, valamint szakmai és pénzügyi segítséget is előirányoz a KKV vállalatoknak. A törvényben megjelenik a Vállalkozásfejlesztési Ügynökség, ami segíti a kisvállalatokat megérteni a folyamatokat. Segít felkészülni az adatgyűjtésre és a jelentéstételi feladatokra.
KKVBARÁT Nagyvállalatok
Olyan multik és nagyvállalatok, akiknek sok KKV körbe tartozó beszállítóik vannak. Ezek a nagyvállalatok arra szövetkeznek, hogy tudásukat átadják a kkv-knak, ezzel is elősegítve azok versenyképességét. A KKVHÁZ-ban a KKBARÁT Nagyvállalatok élére a KOMÉTA állt.
Az igazgató úr kiemelte: Az ESG-t sokkal inkább stratégiai kérdésként kezeljék a cégvezetők, ami a hosszú távú versenyképességüket is befolyásolja. A fenntarthatóság nem áll ellentétben a rövid vagy adott esetben hosszú távú vállalati célokkal.
Nem távoli jövő, hogy az ESG beszámoló ugyanolyan fontos lesz a nagy vállalatoknál mint a pénzügyi beszámoló.
Az interjú beszélgetés végén szó esett a mesterséges intelligenciáról is.
Dobos Balázs véleménye szerint pillanatnyilag arról szó sincsen, hogy a technológia akár csak meg is közelítse az önálló vállalati döntés szintjét. A kisvállalatvezetők tekintsenek ma a MI-re, mint egy fejlett gépi partnerre, ami elsősorban az adminisztráció területén máris óriási segítséget nyújt a vezetésben.
Megfelelő kontroll mellett megír standard szövegeket, levelez, elemez, képet rajzol. A fordítóprogramok, szinte bántóan pontosak és csak most kezdenek igazán fejlődni.
A mesterséges intelligencia
Az államigazgatás és az ellenőrzés is már használja a MI lehetőségeit. Pld. a NAV ellenőrzések gépi kockázatelemzésekre is épülnek, bizonyos mintázatokat figyelve.
Az ipar területén meg egyenesen szinte régi partnerünk, gondoljunk az önvezető autókra, a robot pilótákra, az időjárás előrejelzésre. Már régen együtt élünk a MI-vel. Az a félelem, hogy rossz kezekbe kerül, esetleg elszabadul és öntörvényűvé válik? Nos az összes találmány, ami az embert felemelte, rossz kezekbe is került. A tűz, a fémek, még a Gutenberg galaxis is, vagy az atomenergia, az internet. Végtelen a sor.
Tekintsünk a MI-re úgy, mint az emberiség jótevőjére, amelyik nélkül az emberi elme egyedül már nem képes a 8 milliárd lélek emberhez méltó létét, a globális felmelegedést, a fenntartható növekedés együtt kezelni.
Köszönjük Igazgató úr a beszélgetést.
Kellemes Ünnepeket és sikeres 2024-es évet kívánunk Önnek és a Makronóm Intézet minden munkatársának.
Ikonkép forrása: https://makronom.eu/
