A magyar cégek sokszor értékesítenek terméket az Európai Unió más tagállamaiba, ami bizonyos feltételek mellett a közösségen belüli áfamentes lehet.
Az egyik ilyen feltétel, hogy a termék kiszállítása más tagállamba tényleg megtörtént, és ezt hitelt érdemlően igazolni is tudják az értékesítők.
Az adómentességnek más feltételei vannak, azonban itt most csak a kiszállítás bombabiztos igazolásával foglalkozunk.

Uniós vélelem a kiszállítások igazolására

Ugyan az áfatörvény előírja, hogy a kiszállítás megvalósulását igazolni kell, de ennek konkrét módját nem határozza meg. Korábban az uniós jogszabályok sem írták elő ezt pontosan, ezért a tagállamok eltérő gyakorlatot alkalmaztak, ami jogbizonytalanságot eredményezett. Ennek kiküszöbölése érdekében az Európai Unió Tanácsa az áfa végrehajtási rendeletet új szabályozással egészítette ki, melyet 2020. január 1-jétől kell alkalmazni a tagállamokban.

A végrehajtási rendeletben felsorolt dokumentumok megléte esetén tehát vélelmezni kell, hogy a terméket egy másik tagállamba adták fel, szállították ki, és az adóhatóság nem kérhet további bizonyítékot a kiszállítás igazolására feltételezve, hogy nem tudja megcáfolni a bemutatott bizonyítékokat.

A dokumentumokat két csoportba sorolhatjuk: a kiszállítást közvetlenül igazoló és a kiszállítást közvetetten igazoló dokumentumokra.

A kiszállítást közvetlenül igazoló, vagyis a termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó dokumentumok:

• aláírt CMR-dokumentum vagy CMR-fuvarlevél
• hajóraklevél
• légi teherszállítási számla
• az áru fuvarozója által kiállított számla.

A kiszállítást közvetetten igazoló dokumentumok

• A termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó biztosítási kötvény vagy a termékek feladásának vagy fuvarozásának kifizetését igazoló banki dokumentumok.
• Közjogi hatóság, például közjegyző által kiállított közokirat, amely igazolja a termékek rendeltetési tagállamba való megérkezését.
• A rendeltetési tagállamban a raktár üzemeltetője által kiállított átvételi elismervény, amely igazolja a termékeknek az adott tagállamban való tárolását.

Az eladó által vagy az eladó nevében történő szállítás:

Hogy a dokumentumok milyen kombinációjával lehet valóban kétséget kizáróan igazolni, hogy megtörtént a szállítás, az attól is függ, hogy ki végzi / végezteti azt. Amennyiben a kiszállítás az eladó által vagy nevében történik meg, úgy az eladónak a vélelem fennállásához rendelkeznie kell:

• az első csoportban említett legalább két, egymásnak nem ellentmondó a kiszállítást közvetlenül igazoló dokumentációs bizonyítékkal, amelyet két különböző, egymástól, valamint az eladótól és a vevőtől is független fél állított ki; vagy
• az első és a második csoportban felsorolt bizonyítékok közül eggyel-eggyel, azaz egy a kiszállítást közvetlenül és egy közvetetten igazoló dokumentummal.

A vevő által vagy a vevő nevében történő szállítás:

Ha a kiszállítást a vevő végzi, akkor az eladónak rendelkeznie kell a fentieken túl a vevő nyilatkozatával, miszerint elismeri, hogy az árut ő maga vagy a nevében eljáró személy szállította / adta fel valamely más tagállamba. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

• a kiállítás dátumát
• a vevő nevét és címét
• az áru mennyiségét és jellegét
• az áru megérkezésének idejét és helyét
• a terméket a vevő nevében átvevő személy személyazonosságát.

A vevő nyilatkozatát az értékesítést követő hónap 10. napig kell az eladónak megkapnia.

Igazolható-e a kiszállítás a fent felsorolt dokumentumok hiányában?

A fenti dokumentumok kombinációinak hiánya, nem jelenti azt, hogy az adómentesség fennállásához szükséges kiszállítás nem igazolható más módon. A NAV honlapján megjelent tájékoztató is hangsúlyozza, hogy továbbra is elfogadhatóak a korábbi igazolások. Így például – ha az eladó saját eszközeivel szállítja a termékeket – akkor a saját menetlevele, cégen belüli írásbeli felszólítása a szállításra, a vevő teljesítési igazolása, útnyilvántartás, külföldi tankolás bizonylata, útdíj stb. Ha harmadik fél viszi ki a termékeket az országból, akkor elegendőek olyan egyéb dokumentumok, mint a független fuvarozó cégek menetlevelei, sofőr áruszállításra vonatkozó nyilatkozata, a TIR-engedéllyel rendelkező tehergépkocsi GPS rendszerben rögzített, az internetről letölthető és kinyomtatható útvonala, a fuvareszközre kivetett más országbeli különböző adók megfizetését igazoló egyéb dokumentumok stb.

Hogyan dönthető meg a dokumentumok bizonyító ereje?

Elvileg tehát, ha egy eladó rendelkezik a rendeletben meghatározott dokumentumok kombinációjával, az adóhatóság a kiszállítás igazolására nem kérhet más bizonyítékot.

A vélelem fennállásához a kiszállítás megtörténtéről azonban egyértelmű kapcsolatnak kell fennállnia a dokumentumok és azok között az értékesítések között, amelyekre a mentesség vonatkozik. A dokumentumokból és más egyéb iratokból – például szerződésből vagy az ügyfél megrendeléséből – ki kell derülnie, hogy azok melyik közösségen belüli értékesítésekhez kapcsolódnak.

Például a vélelem megdőlhet, ha a dokumentumokat nem független felek írták alá. Hogy kik a független felek, a rendelet ugyan nem fogalmazza meg, de az áfatörvény értelmező rendelkezése tartalmazza a nem független felek definícióját. Vagyis ezt inverz módon kell alkalmazni a dokumentáció megfelelőségének vizsgálatakor.

Fontos, hogy ha az adóhatóság bizonyítja, hogy a dokumentumokkal ellentétben a terméket mégsem szállították el más tagállamba, a vélelem megdől és az adómentesség az értékesítésre nem alkalmazható. Míg, abban az esetben, ha az adóhatóság azt bizonyítja, hogy a bemutatott dokumentumok nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek (pl. nem független fél állította ki azokat), az adómentesség még megtartható, ha a kiszállítás tényét más módon igazolják.

Speciális helyzetek

Kiemelt figyelmet kell fordítani a láncértékesítésekre is! Láncértékesítésnek nevezzük, amikor egy bizonyos terméket többször értékesítenek oly módon, hogy az áru az első eladótól közvetlenül az utolsó vevőhöz kerül, és a feladás, illetve érkezés tagállama eltérő. A láncügyletek során csak egyetlen, a fuvarozáshoz köthető értékesítés lehet adómentes – kivéve, ha az úgy nevezett háromszög ügylet egyszerűsítési szabály alkalmazható az érintett tagállamok között.

Az adómentes kiszállítás igazolásával kapcsolatban problémát okozhat, hogy a közbenső szereplő a szállításban részt vehet vevőként és eladóként is, és a betöltött pozíciója alapján eltérő bizonyítékokra lehet szüksége. Figyelembe kell venni azt is, hogy a közbenső szereplő alapvetően vevői pozíciót tölt be, kivéve, ha rendelkezik adószámmal az eladó országában, és azt meg is adja az eladónak. Amennyiben a közbenső szereplő vevőként jár el és a részére történő értékesítés az adómentes értékesítés, úgy a fentiekben említett írásbeli nyilatkozatot kell tennie az eladó felé. Abban az esetben viszont, ha eladóként jár el, tehát a szállítást is eladóként végzi, akkor az általa teljesített értékesítés lesz az adómentes értékesítés, ezért itt kell igazolni a kiszállítás tényét, így elegendő a fent felsorolt dokumentumok kombinációja, és nincs szükség vevői nyilatkozatra.

Ugyanakkor a középső szereplő eladói pozíciójának igazolásához nem elég feltétlenül az indulási országban érvényes adószám megadása. Az adóhatóság általában vizsgálja, hogy a szállításért ki a ténylegesen felelős, többek között az alábbi szempontok szerint:

• ki köt szerződést a fuvarozó céggel
• ki viseli a szállítás költségeit
• ki kommunikál a fuvarozóval, kinek van joga utasítást adni a fuvarozó társaságnak
• ki viseli a kárfelelősséget a szállítás során stb.

Ráadásul az egyes tagállami gyakorlat e tekintetben még mindig mutat eltéréseket, így érdemes kellő óvatossággal és körültekintéssel eljárni.

Egyéb szabályok

A közösségen belüli termékértékesítések adómenteségének érvényesítéséhez további feltételei is vannak, közülük az adószám érvényessége és az összesítő jelentésben való szerepeltetés formai feltételnek tűnnek ugyan, ám a tagállamok közös döntése alapján ezek 2020 óta jogvesztő kritériumnak minősülnek.

A beszerző tagállami adószáma ezért már az ügylet időpontjában rendelkezésre kell álljon az adómentességhez. Az áfabevallás mellett pedig mindenképp megfelelően ki kell tölteni az összesítő nyilatkozatot is (A60-as nyomtatvány). A fent említett dokumentumokat a törvényes elévülési időn belül meg kell őrizni, vagyis az adott adóbevallás esedékességének naptári évét követő 5 évig (gyakorlatilag a számítási módszer miatt 6 évig).

Jogkövetkezmények

Az adómentesség elvitatásának súlyos anyagi következményei lehetnek. A megállapított adókülönbözet mellett adóbírságot és késedelmi pótlékot is kell fizetni. Az adóbírság általánosságban az adóhiány 50%-a, míg a késedelmi pótlék napi mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értékének 365-öd része.

Ezért kell a közösségi értékesítések kiszállítását körültekintően dokumentálni, a nemzetközi ügyletek helyes áfa-kezelését érdemes időről-időre adózási szakemberrel felülvizsgáltatni, akár utólag egy időszakot ellenőrizni, akár az új üzleti szerződéskötések előtt a megfelelő adókezelést is beállítani.

***
Több mint 20 éves nemzetközi áfa tanácsadási tapasztalattal és sokoldalú szakértelemmel, a LeitnerLeitner csapata rendet teremt ebben az összetett témában. Szakembereink nemcsak integrált és gyakorlatias megoldásokat dolgoznak ki, hanem hazai és nemzetközi rendezvényeken tartanak előadásokat, részt vesznek az Európai Uniós áfa szervezetek munkájában, így mindig naprakészek a legújabb fejleményekkel kapcsolatban.

Szakértőink kiváló kapcsolatokat ápolnak a nemzeti és nemzetközi hatóságokkal és más nemzetközi áfa-csoportokkal, valamint tapasztalt áfa-szakértőkkel világszerte. Az Európai Bizottság ÁFA-szakértői csoportjának tagjaként Jancsa-Pék Judit áfa-szakértő kulcsszerepet játszik az európai hozzáadott érték adószabályok kialakításában is.

forrás: https://adozasrolerthetoen.blog.hu

LeitnerLeitner szakmai blogja