A KKVHÁZ a II. Országos Adószakmai Fórumát rendezte meg 2024. június 17-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal támogatásával, és a KKVHÁZ Adószakmai Bizottsága részvételével.
A KKVHÁZ a kis- és középvállalatok versenyképességéért dolgozik. A versenyképesség három nagyon fontos pilléren nyugszik.
Az egyik az emberi tényezők összessége, és ezen belül is kiemelt szerepe van a kis- és középvállalatok első vezetőjének a felkészültségének, emelte ki Gulyás József a KKVVHÁZ elnöke. A másik a gazdaságszabályzás kérdése, tehát hogy az állam, a kormány milyen módon szabályozza a gazdaságot és azon belül a kkv-szektornak a szereplőit, és a harmadik, amiről a KKVHÁZ a minap egy konferenciát is rendezett a Pénzügyminisztériumban (https://kkvhaz.hu/a-kisvallalkozas-finanszirozas-a-sikeres-strategiak-szakertoi-tanacsok/) az pedig ennek az ágazatnak a finanszírozási kérdései. Versenyképes az lehet, ahol a képesség, a jó szabályozás és a finanszírozás rendelkezésre áll egy időben, lehetőleg a legmagasabb szinten.
Az adószakmai fórum fő kérdése, hogy az adózónak a képességei, az adózónak a felkészültsége, az adózót támogató szakemberek, itt egészen jelesül a könyvelők, az adótanácsadók és a könyvszakértők világa mennyire felkészült, milyen módon motivált, mik az érdekei.
Utoljára, de nem utolsó sorban természetesen a gazdaságszabályzás szereplőinek, minisztériumnak, a jogalkotónak és a törvényeket végrehajtó szereplőnek, első helyen a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a motívumai, az ő tapasztalatai.
A szakmai fórum mottója az volt, hogy ez a három réteg együtt, a magyar gazdaság versenyképességével dolgozik.
dr. Funtek Zsolt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tájékoztatási Igazgatóságának igazgatója bevezető előadásában elmondta, hogy egy sikeres állam, illetve sikeres állami működés az nem képzelhető el sikeres vállalkozások nélkül. Az adózás költségekkel jár, adminisztrációval jár és igenis befolyásolhatja a versenyképességet. Meghatározó, hogy egy vállalkozásnak mekkora ráfordítást kell arra eszközölnie, hogy az adókötelezettségeit teljesítse. Itt jelennek meg azok a közvetítő szereplők, akik a vállalkozások, illetve az adóhatóság között állnak, legyen az adótanácsadó, könyvelő, könyvvizsgáló.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tájékoztatási Igazgatóságnak tapasztalatai szerint vannak a nagyon kicsi vállalkozások, akiknek vagy nincs keretük, igényük, pénzük, vagy nem is nagyon találnak megfelelő könyvelőt maguknak. Náluk az a kérdés, hogy mivel lehet őket annyira segíteni, hogy minimális szakemberi segítség igénybevétellel tudják teljesíteni az adókötelezettségeiket.
A másik kör, akik már nagyobbak és biztosan rendelkeznek valamilyen könyvelővel, eljutnak adótanácsadóhoz, folytatnak komolyabb adótervezést. Itt pedig az a kérdés, hogy egyrészt magukat ezeket a szakembereket, mivel tudja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal leginkább segíteni, illetve nekik milyen plusz információkat tud adni. Fontos, hogy maga a vállalkozó is megkapja az információkat, hogy naprakész legyen a vállalkozásával kapcsolatban, illetve tudja ellenőrizni magát a segítő szakember.
Miben tud a Nemzeti Adó – és Vámhivatal segíteni?
A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól lehet kérdeni – persze bizonyos határokon belül. Emelte ki dr. Funtek Zsolt.
Az online számlarendszer, az online pénztárgéprendszer adatait, – amelyek olyan adatmennyiséget juttatnak most már az adóhatósághoz, amelyet nem csak a saját tevékenységéhez, az ellenőrzéshez, kockázatelemzéshez tud használni – vissza is tudja adni a vállalkozások részére.
Az idei év újítás az eÁFA rendszer, ahol az áfabevalláshoz is tud a Hivatal segítséget adni, hiszen ott minden olyan adatot meg tudnak jeleníteni, ami a már kialakított, jól bevált rendszerekből beérkezik a NAV-hoz. Számos olyan felülete van a NAV-nak, ahol teljesen megújulva akár mobilapplikáción keresztül, rengeteg információt kérhet le a vállalkozó és az adózást segítő szakember. Itt már teljesen újfajta szemléletben, proaktív módon történik a nyomtatványokat kitöltése, bevallások, bejelentések megtétele.
Azért is hasznos egy ilyen fórumon, hiszen a Nemzeti Adó-és Vámhivatal is folyamatosan gyűjti az információkat, hogy mik azok az irányok, mik azok a fejlesztések, amire leginkább szüksége lenne a vállalkozásoknak, könyvelőnek, adótanácsadónak, zárta a vitaindítót dr. Funtek Zsolt.
A szakmai fórum a KKVHÁZ-ban már jól ismert online vitaszobákban zajlott.
A Fórum fókuszában az adószakmai kérdések szereplőinek problémái és tennivalói álltak.
A kisvállalatok vezetőinek tudása, hozzáállása, érdekei
A könyvelők, adószakértők és könyvvizsgálók társadalmának tudása, érdekei, javaslatai
Az adószakmai kormányzat (PM, NAV) tapasztalatai, meglátásai, kérései
A vitacsoportok feladata az volt, hogy az adószakmai kérdést minden szereplő szempontjából külön vessék egy SWOT analízis alá. Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a segítők ( könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsaadók) és a vállalkozók. Vizsgálják meg, hogy az adott szereplők tevékenységének mik a legfontosabb erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei.
Az első vitaszoba moderátora és a vitaszoba álláspontjait összefoglalta:
Jancsa-Pék Judit
LeitnerLeitner Kft. adótanácsadó, partner
A vitaszoba további résztvevői:
dr. Funtek Zsolt – Nemzeti Adó -és Vámhivatal Tájékoztatási Igazgatóság igazgatója
Szóráti Ödön – Kipszer Tüzihorganyzó Kft ügyvezető
Kemény István – A KKVHÁZ Innovációt Támogató Bizottságának elnöke
Első lépésben az Adóhatóság erősségeire és gyengeségeire, illetve lehetőségeire és veszélyeire tértek ki.
Erősségek:
Az új digitalizációs rendszerek abszolút pozitív megítélés alá estek a beszélgető felek között. Az eÁFA, az eSZJA plusz pozitív pontot kaptak.
Ugyanúgy az adóhatósággal kapcsolatos konzultációs lehetőségek kinyílása, illetve a támogató szerepnek a megnyilvánulása is. Az elmúlt években az adóhatóság támogató szerepének a hozzáállásbeli változása mára már odáig elért, hogy ez kézzelfogható, illetve szemmel látható.
Gyengeségek:
A gyengeségek között a túl nagy méretből adódó mozgási, mozgáskorlátozási lehetőségeket látták a szoba résztvevői, tehát az egyedi helyzetekre, problémákra nem az adóhatóság tud megfelelő válaszokat adni, és ezzel kapcsolatban az átláthatóságot említették még gyengeségnek.
Az ellenőrzési tapasztalatokról vagy a gyakorlatban felmerülő problémákkal kapcsolatos állásfoglalásokról kevés, nyilvánosan is elérhető adat van, amit lehetne fokozni.
Lehetőségek:
Az előbb említett gyakran felmerülő problémák, ellenőrzési tapasztalatok, állásfoglalások elérhető adatainak nyilvánossá tétele, a digitalizációs folyamat folytatása, illetve a felhalmozott tudás jó felhasználása.
Veszélyek:
Az adóhatóság munkája is egy költségvetési, illetve egy jogszabályi kitettségnek van alárendelve. Ahhoz, hogy jó lépéseket tudjon tenni a jogszabályoknak is támogatónak kell lennie, illetve a külső anyagi források hozzárendelése mindenképpen egy költségvetési kitettséget jelent.
Az adóhatóság számára két javaslatot is tettek. Egyrészt a digitalizációs folyamattal kapcsolatban a körültekintést és a minél magasabb szintű igazságosságot, valamint az átláthatóságnak a növelését, állásfoglalások, ellenőrzési tapasztalatok, irányelvek még nagyobb nyilvánosságra hozatalát.
A segítők SWOT analízisében erősségek oldalon említették, hogy erősödik a piaci verseny a segítői szakmákon belül is. Ez egy piaci tisztulást eredményez, illetve a NAV támogató szerepe mellett az együttműködésre való hajlam a segítői oldalról is fejlődött az utóbbi időben. Kialakult egy olyan szaktudással, munkájára igényességgel figyelő rétege a szakmának, ami mindenképpen egy pozitívum.
A gyengeségek között említették, hogy még ma is vannak olyan fekete, illetve szürke zónában mozgó segítők, akik sok esetben a felelősségvállalást nem a tőlük elvárható mértékben teljesítik. Gyengeségként említették még a generációs problémát.
A lehetőségek, veszélyekre áttérve felmerült az, hogy az adóhatóság, illetve a jogalkotó oldaláról lehetne minősíteni a segítőket, hogy ezáltal könnyebben igazodjanak el a vállalkozások is, illetve a vállalkozások felé egy magasabb szintű támogató tanácsadó szerep betöltésére is lehetőség lehetne. Akár a digitalizáció vívmányainak köszönhetően a könyvelési adatokra, az adózási adatokra való jóval magasabb rálátás lehetőséget adna arra, hogy naprakész adatokkal személyre szabott segítséget nyújtsanak a segítők a vállalkozások számára.
A segítőkkel kapcsolatban a veszélyek között a generációváltásnak a kihívásait említette meg Jancsa-Pék Judit, illetve a mesterséges intelligencia digitalizációval kapcsolatos felgyorsult reakcióigényt.
A vállalkozói réteg erősségeként látták azt, hogy egy bizonyos vállalkozói érettség figyelhető meg ma már a vállalkozások körében. A gyengeségek között említve a szakmai felkészületlenséget, illetve az érdektelenséget az adózás és az adóadminisztrációval kapcsolatban. Ez utóbbi ha a lehetőségeket és veszélyeket elemezzük, akkor mindenképp egy veszélyforrásként is értelmezhető.
A kettes szoba moderátor és a vitaszoba szóvivője
Páricsi Zoltán
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Szolgáltatások Tagozat
Számviteli, Adótanácsadói, Könyvelői és Könyvvizsgálói osztály elnök
NOMIS Számviteli Kft. ügyvezetője
A vitaszoba további résztvevői:
dr. Zapletán-Nagy Orsolya – Nemzeti Adó -és Vámhivatal Tájékoztatási Igazgatóság osztályvezető
Sarkadi-Nagy András – SALDO Zrt. vezérigazgató
Katona Róbert – BlazeArt Kft. FORPSI, IT manager
Kovács János – Bankorg Kft. ügyvezető igazgató
Erősségek hatósági részről:
Elmondható, hogy az adóhatóság és a minisztérium részéről erősség, segítség a vállalkozók irányába az a nagyfokú szakmai támogatás, ami a digitalizációnak köszönhetően a mindennapok részévé vált.
Az Online számla adatszolgáltatás, az online nyomtatványkitöltő alkalmazás, az adatbázis lekérdezési lehetőségek
Erősségek vállalkozói oldalról:
Amelyik vállalkozás túlélte a COVID-ot, a túlélési képesség már a vállalkozások erősségei közé sorolható.
A vállalkozások erőssége a megszerzett tudás, a jogszabályok megértésének képessége, a létrehozott és alkalmazott egyszerű vállalkozási struktúra.
Erősségek szakmai segítők oldaláról:
A segítők erőssége a meglévő és folyamatosan szinten tartott professzionális szaktudás és a vállalkozókkal kapcsolatban kiépített bizalmi szint.
Gyengeségek vállalkozói oldalról:
Gyengeségnek mondható el a szakmai tudás hiánya, hogy sok vállalkozásnál nincs megfelelő számú, vagy szintű szaktudással rendelkező munkavállalója.
Gyengeség a humán erőforrás hiánya. Az oktatási intézményekben végzett fiatal munkavállalók, sem szakmai tapasztalattal nem rendelkeznek (és a mentorálási folyamat végén sem biztos, hogy megfelelő munkavállalókká válnak), illetve felkészítve sincsenek a munkaerőpiacra lépés alapvető követelményeiről, egy állásinterjúra úgy mennek el, hogy fogalmuk sincs mit és hogyan mondjanak el magukról.
A könyvelői, adótanácsadói, könyvvizsgálói tevékenységek összemosása. A vállalkozók szeretnék ha a könyvelő egyben minden más számviteli, jogi, munkaügyi végzettséggel is rendelkezne, ezen szakmai tudással is teljeskörűen a rendelkezésére álljon, de mindezt csak a könyvelési díjért cserében.
El kell határolni a szakmákat, az a vállalkozó aki rest igénybe venni megfelelő végzettségű tapasztalt szakembert, az veszélyezteti a vállalkozásának működését.
Gyengeségek szakmai segítők oldaláról:
A fent nevezett „all-in” szolgáltatáscsomag alkalmazási kényszer miatt a szakmai segítőknek is meg kell harcolni a mindennapok piaci csatározásait, ezáltal nem tudnak megfelelően a szakmájukra összpontosítani.
Lehetőségek hatósági részről:
Hatósági oldalról már bevált módszer a jogalkotó felé történő jelzési lehetőség, amennyiben egy adott témában sok megkeresés történik az adóhatóság felé.
Lehetőségek vállalkozói oldalról:
A versenytársak csökkenése okán egy gyors reagálási helyzet versenyelőnybe helyezheti a vállalkozókat.
További lehetőség az informatikai növekedés, az MI igénybevétele, mellyel a meglévő vállalkozási folyamatokat tudja kellőképpen felgyorsítani.
Lehetőségek szakmai segítők oldaláról:
A hatósági digitalizációs fejlődések kihasználása
Továbbá a specializációra való törekvés, amely az „aki mindennel is foglalkozik az semmivel sem foglalkozik” mottóra épül.
Veszélyek vállalkozói oldalról:
Kifejezett veszély a nem megfelelő segítő szakember alkalmazása.
Továbbá a likviditás hiánya, a források és lehetőségek kiaknázatlansága.
Illetve a generációváltásra való felkészületlenség.
Veszélyek szakmai segítők oldaláról:
A jogszabályok végrehajtási rendeletek nem követik megfelelőképpen a digitalizációt, ezáltal úgynevezett kettős gondolkodás és cselekvés alakul ki a vállalkozásoknál, illetve ebben a témakörben nincs megfelelő szintű rugalmasság a jogalkotó végrehajtási szerveinél.
A szakmai szürke zóna megléte, mely veszélyezteti a tisztességes segítő vállalkozások piaci helyzetét
A 3. számú vitaszoba moderátora és a vitaszoba állásfoglalását közvetítette:
Kiss Katalin
Ecovis Audit Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.
könyvvizsgáló, partner
A vitaszoba további résztvevői:
Horváth Dávid Miklós – Nemzeti Adó -és Vámhivatal Tájékoztatási Igazgatóság osztályvezető
Kárpáti András – TAXQ Hungary Kft. ügyvezető
Asztalosné Szombati Magdolna – Asztalosné és Társa Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsaadó Kft. ügyvezető
Először a vállalkozói réteg tudását emelték ki, illetve a pozitív, negatív változásokat az elmúlt időben. Azt pozitívként értékelték, hogy a digitális gyorsaság miatt sokat javult a vállalkozói réteg az internetes, elektronikus, digitális tudásuk nőtt, viszont negatívumként merült föl a tudatosság, illetve, hogy kellő időt fordítsanak arra, hogy egy vállalkozás indítása előtt konzultáljanak a különböző szakmai segítőkkel, könyvelővel, adótanácsadóval, könyvvizsgálóval.
Fontos lenne a kommunikáció a különböző szolgáltatók között. A vállalkozások szinte mindent a könyvelőktől várnának, és nagyon nehezen fogadják el azt, hogy olyan komplexek ma már az adótörvények, hogy muszáj lenne bizonyos adóoptimalizációs kérdésekben adótanácsadót igénybe venni. Felvetették még a könyvvizsgáló elfogadottságát is. Ő nem egy mumus és nem egy ellenőr. Mind a könyvelők részéről, mind a vállalkozók részéről már az a tapasztalat, hogy látják azt, hogy jobb, ha a könyvvizsgáló találja meg a hibát és hívja fel a figyelmet a hiányosságra. Kiss Katalin felvetette, hogy tízezer olyan vállalkozás van ma Magyarországon, akinek kötelező lenne könyvvizsgáló, de nincs megválasztva. Szükséges lenne, hogy figyelemfelhívó e-maillel felhívják erre a vállalkozók figyelmét, ezzel a versenyképességüket tudnánk növelni.
A NAV oldaláról mindenképp erősségnek értékelte a csoport a digitalizációt, hiszen papírmentesen, nagyon sok bevallást elektronikusan, gyorsan, hatékonyan tudunk elkészíteni. Ugyanakkor negatívum is ez az esetleg korosztály miatt ebből kiszoruló vállalkozói rétegnek, aki nehezebben kezeli és nehezebben felel meg a digitális kihívásoknak, akár a kora miatt, akár csak azért, mert ilyen oktatásban nem részesült.
Javaslatként fogalmazták meg, hogy amikor a NAV egy fejlesztést véghez visz, akkor az akár a könyvelő programokban is rögtön megjelenjen, mert így a könyvelők is sokkal gyorsabban tudják lereagálni, tehát lehetne itt a két szakma között egy kommunikáció.
Felmerült még egy javaslat: Bizonyos értékhatár alatt, – mentesüljenek a teljes beszámolási kötelezettség alól a legkisebb Bt-k, Kft.-k. Lehetne ezekre a legkisebb vállalkozásokra egy egységes adónemet kiróni, és nekik ne kelljen a teljes beszámolási kötelezettségnek eleget tenni, mert ez ezeknek a vállalkozásoknak plusz költség, és nem is igazán hatékony.
A mentorprogramot említették még meg, ami nagyon nagy pozitívum a NAV irányából.
A négyes számú vitaszoba moderátora és a szóvivője:
Kiss Tamás
SALDO Zrt.
Tanácsaadó üzletág, igazgató, üzletágvezető
A vitaszoba további résztvevői:
Nagyné Budai Erika, Nemzeti Adó -és Vámhivatal Tájékoztatási Igazgatóság osztályvezető
Balázs A. Dávid, Badatech Solutions Kft. ügyvezető igazgató
Auth Szabolcs, Magyar Könyvvizsgálói Kamara megyei elnök
A SWOT analízist a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldaláról kezdték. Pozitív dologként említették a NAV támogató szerepét és a mentorprogramot mint egy szintén pozitívumot a kezdő vállalkozásoknak.
Kiemelték a NAV kezdeményező szerepét különösen a digitális fejlesztésekben, viszont vannak veszélyei is.
Megemlítették, hogy nagyon sok olyan jellegű szabály bekerül a magyar adójogszabályokba, ami az EU-ból érkezik vagy az OECD-ből. Viszont egy bizonyos fokú gyengeségnek értékelték azt, hogy próbálnánk ezzel minél jobban az élen járni. Tehát ha az Európai Unióból egy új adatszolgáltatást vagy egy új dokumentáció elkészítését megkövetelnek a magyar vállalkozásoknak, akkor abban mi próbálnánk a legjobbak lenni, és olyan plusz információkat kérünk, amit mondjuk az adott uniós jogszabály nem követel meg, ezáltal plusz terhet tesznek egyébként a központi közigazgatásra, a vállalkozásokra. A mértékletességre hívták fel a figyelmet.
A lehetőségek tekintetében a különböző adatigényléseknek a gyorsítása, akár a digitalizáció útján, adatlekéréseknek a gyorsítás mindenféleképpen előrevinné a közös gondolkodást, emelte ki Kiss Tamás. Javaslat: egy közös adattárházhoz való hozzáférés, vagy olyan útmutatóknak a kiadása, amik elmagyarázzák a vállalkozásoknak, hogy mit hol ér el ezekben az új digitalizált platformokban.
A csoportjuk is felvette és a NAV részéről gyengeségnek tekintette, hogy bizonyos tájékoztatások esetében ők is csak egy általános tájékoztatást tudnak nyújtani. Tehát ha mondjuk egy jogszabály alkalmazására kérdezünk rá, akkor célszerű lenne nem jogszabállyal válaszolni, hanem az egyedi problémát orvosolni. Azonban megemlítették, hogy néha olyan bonyolultak a jogszabályok, hogy nagyon sokszor nem tudnak ők sem egyértelműen állást foglalni. Kiss Tamás véleménye szerint ez mindenféleképpen abba az irányba mutat, hogy bizonyos jogszabályokat érdemes lenne egyszerűsíteni annak érdekében, hogy ezek elérjék a céljukat. Egy jogszabály akkor jó, ha az minél szélesebb réteg által végrehajtható.
A segítők tekintetében a ők is egy csoportba vette a különböző szakmákat, a könyvelőt, adótanácsadót, a könyvvizsgálót, adószakértőt.
Kiemelte, hogy az adószakmai csoportok összekeverése „egy kalap alá vétele” igazából az egyik legnagyobb baj. Már megfogalmazódott az a probléma, hogy bizonyos problémáknak a megoldását mindenki a könyvelőktől várja, holott ez egy külön szakképesítést jelent, különböző adószabályoknak a magas szintű ismerete. Véleményük szerint érdemes lenne akár bizonyos kamarákon keresztül ezeknek a dolgoknak az edukációja.
Egy kiadványban összefoglalni, hogy mit várjon a könyvelőtől, illetve mit várjon az adószakértőtől, adótanácsadótól a vállalkozó.
Felvetette, hogy a szakmákon belül élesedik a verseny, nagyon sok olyan szereplő van, aki nem kellő szakértelemmel rendelkezik. Ezt egy minősítés megoldaná, habár véleménye szerint félő, hogy ezeket a minősítéseket is inkább a nagyok kapnák meg, ami nem feltétlenül jó, mert nem ez a cél.
Felvetődött a digitalizációval kapcsolatban, hogy részben majd idővel el fogja venni a könyvelők munkáját. Bizonyos dolgokat meg fog szüntetni véleményük szerint, és emiatt ez abba az irányba hat, hogy az adótanácsadó meg könyvelő kezd összemosódni abból a szempontból, hogy ha a könyvelőnek kevesebb ilyen jellegű munkája van, akkor ő egy másik irányba próbál nyitni, ami nem feltétlenül szerencsés.
A szakértőket tovább vizsgálva az új belépőknek gyakorlatilag az olyan jellegű fenyegetettsége, hogy a piaci árnál olcsóbban akarnak szolgáltatásokat eladni, viszont egy silányabb minőségben.
A vállalkozókra áttérve, véleményük szerint egy vállalkozó akkor tud hatékony lenni, ha a saját feladatára koncentrál, mert ez is egy külön szakma. Akkor tud hatékony lenni, ha fel tudja ismerni azt, hogy neki mikor van szüksége külső segítségre, ugyanúgy, mint bármilyen más tevékenység esetén.
Amik itt visszatartó okok, az maga a költségérzékenység. Optimalizálnia kell azt, hogy a bevételeinek vagy a költségeinek hány százalékát költi erre a tanácsadásra, és akkor lehet, hogy összességében ez hozzá tudna járulni a fejlődéséhez.
Végezetük Kiss Tamás kijelentette: A felszólalók véleménye egy irányba mutat, függetlenül attól, hogy külön szobákban határozták meg. Látjuk azt, hogy mindenki hasonló problémákkal szembesül és mindenki a megoldást valami hasonló irányba képzeli el.
A fórum záró összegzését Dr. Lambertus József a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Adójogi és Tájékoztatási Főosztály főosztályvezetője adta, aki dr. Funtek Zsolt igazgató úr mellett kiemelt vendégünk volt és vállalta azt, hogy minden vitaszobába belehallgatva összegzi a Nemzeti Adó – és Vámhivatal benyomásait az eseményről.
Kiemelte, hogy a digitalizációval való haladás nem csak a vállalkozói oldal, illetőleg a segítő szakmák oldaláról egy megoldandó feladat. Minden előnyével és hátrányával ez NAV oldalról és a közigazgatás oldaláról is komoly kihívást jelent.
A mesterséges intelligencia megoldásokat, amikkel azért óvatosan kell bánni, kikerülni nem lehet sem adóhatósági, sem közigazgatási, sem vállalkozói oldalról sem, de azért azt látni kell, hogy ez egy teljesen más kompetenciákat feltételez a munkavállalói oldalról. Főosztályvezető úr ezt veszélyként említette, mivel ehhez érteni is kellene, mert a mesterséges intelligenciát irányítani kell.
A mesterséges intelligencia a lehetőséget fogja tudni megteremteni, hogy valóban megfelelő emberi és szakmai kompetenciákkal rendelkező kollégák akár NAV, a vállalkozói oldalról, vagy szakmai oldalról a saját folyamatait fogja tudni felgyorsítani, pontosabbá tenni, de mindenképpen emberi validáció szükséges lesz ezekhez az eszközökhöz.
Mind a digitalizáció, mind a mesterséges intelligencia kapcsán nagyon komoly szabályozottság kell, amit ki kell majd alakítani jogszabályi oldalról is.
Főosztályvezető úr elmondta, hogy megerősítést nyert számára az, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal a vállalkozókkal és a szakma képviselőivel ugyanúgy gondolkoznak.
Köszönjük a Nemzeti Adó – és Vámhivatal kiemelt szakmai részvételét az eseményen.
Köszönjük a KKVHÁZ Adószakmai Bizottságának tagjainak, meghívott vendégeinknek részvételét.