Elnézést kérek mindenkitől aki a megújuló energiák második részét várta. Jön majd az a cikk is, de most két érdekes dologról írnék inkább. Az egyik egy naperőmű. Szerintem lenyűgöző, egyszerűségében, és kifinomultságában. Kicsit póriasan azt mondanám, egyszerű mint a faék, és mégis mai technológia, és tudás kell hozzá. Második témám szintén egy erőműhöz kapcsolódik. Viszont ez nem egy technikai érdekesség. Ez a második téma elvi vitákat kavart, ezért érdekes.
A naperőműről.
Tervezés, építés alatt van egy elviekben nagyon egyszerű naperőmű. Működési elve a huzatra épül. Meglepő, de így van. Tudni kell, kéményekben légáramlás azért alakul ki, mert a kémény alja, és a teteje közötti hőmérséklet különbség miatt ,nyomáskülönbség keletkezik. Ezért elindul a levegő a nagyobb nyomású hely felől a kisebbik felé. Ez a huzat, a cúg. Ez az egyik elv amit itt felhasználnak. A másik a melegház működése. Üveggel lefednek egy területet, és azt süti a nap. Az üveg alatt lényegesen melegebb lesz így a levegő mint a lefedetlen részen. Mondjuk úgy, gyűjtik a meleget Ezt a két elvet, a húzat, és a melegház, egyesítik ebben az erőműben. Konkrétan úgy néz ki, hogy építenek a sivatagban egy nagyon nagy üvegházat. Ennek a közepébe tesznek egy 800 méter magas kéményt. A melegházban elért hőmérséklet 80-85 fok. A melegház üveg teteje ferde, a kémény felé emelkedik, így a meleg levegőt a kéményhez vezeti. A kémény aljában ezért 80-85 fokos hőmérséklet keletkezik. A kémény tetejénél ennél lényegesen kisebb a hőmérséklet. A kémény magassága, és a nagy hőmérséklet különbség miatt nagyon erős légáramlás alakul ki. Ez hajtja meg a kéményben lévő szélturbinákat. Sok előnye van ennek a konstrukciónak. Egyik, hogy olyan területre építik amelyet másra nem igen lehet használni, a sivatagba. Másodszor, mozgó alkatrész csak a szélturbina, így a rendszer karbantartást szinte nem is igényel. Mindebből következik, hogy az élettartama az erőműnek nagyon hosszú. Ezekkel az elvekkel, és a nagy méretek miatt tekintélyes mennyiségű áramot termelnek gyakorlatilag járulékos költségek nélkül. Szinte nincs is üzemeltetési költség. És működik, emberi beavatkozás nélkül. A rendszer éjszaka is termel áramot, mert a nappal felmelegített talaj éjjel visszasugározza a hőt, de az nem jut ki a szabadba, hanem a melegházban lévő levegőt melegíti. Így ez a meleg levegő is az erőművet hajtja meg.
Egy érdekesség még ehhez a témához. Kínában is terveznek ilyen erőművet. Ez egyedül több áramot fog termelni mint nálunk a paksi atomerőmű.
Másik téma szintén izgalmas, de ez a vita miatt.
Egy országban tervbe vették egy erőmű építését. Szüksége volt több energiára. Gondolkodtak a döntéshozók, és arra jutottak építtetni kellene egy árapály erőművet, mivel minden adottságuk megvolt hozzá. Ez egy környezet barát, nulla szén-dioxid kibocsájtású, előre mutató, és nagyon helyes gondolat. Egy gond azért mégis volt. Ahova az erőművet tervezték ott egy természetvédelmi terület volt. Valamilyen igen ritka vízi kacsa fészkelő helyével. És ez generálta a vitát. Természetvédőknek volt a kacsa élettere, ezért harcoltak az erőmű ellen. A mérnökök viszont azzal érvelnek, hogy nincs igazán miért ágálniuk a zöldeknek. Tessék, most egy környezetbarát erőmű, és ez ellen is tiltakoznak. Igazán be lehetne áldozni a kacsa életterét ezért a jó megoldásért, az energiára szükség van. Szó, szót követett, folyt a vita. A hozzászólások között volt egy érdekes érvelés az erőmű ellen. Az igaz, hogy ez az erőműtípus sokkal jobb megoldás, mint pl. egy széntüzelésű erőmű, de vizsgáljuk meg, hogy mire is kell a plusz energia, mondta az érvelő. Ha ezzel a plusz energiával eldobható fényképezőgépet gyártanak. Ha ezzel a plusz energiával olyan nyomdagépeket hajtanak meg amelyekkel az egyből szemétbe kerülő reklámanyagokat nyomtatják. Vagy éppen az utcát fűtik vele egy nagy áruházban, akkor tulajdonképpen beáldoztuk az igen ritka kacsa életterét ezen felesleges dolgokért. Meglepő érv, és meglepő gondolatmenet, szerintem igaz is.
Ez a téma persze sokkal messzebb vezet, mint az energia megtakarítása, alternatív energiák használata. A mai közgazdaságtanban számszerűsítik a természeti erőforrásokat, és egy nagyobb beruházás esetén számolnak is vele. Sőt akár ennek a számolásnak eredményeképpen nem valósítanak meg egy beruházást. Szóval halad a világ előre.
Ebben a cikkben a mi szempontunkból a környezetvédelem, a megújulók használata, nem csak azt jelenti, hogy a mai szennyező erőművek helyett, vagy mellett milyen alternatív rendszereket állítunk be. Együtt jár ez a dolog a pazarlás csökkentésével, az energiatakarékossággal is.
Ez persze az egyik legnehezebb dolog, átállítani a szokásainkat. Viszont nagyon sokat nyerhetünk vele, és nem csak egy igen ritka kacsafaj életterét. Szinte a legnehezebb dolog ez, elszakadni szokásainktól. Attól, hogy állítsuk le az autót ha pár percre megállunk beszélgetni. A gázt akkor gyújtsuk meg amikor az edény már a tűzhelyen van, és ne előtte stb. Pedig ezeken a rossz szokásainkon változtatva akár több erőművet is meg lehet spórolni.
További szép napot mindenkinek!
Adamkó Ferenc
