News & Blog

Aki profi, ezt most ne olvassa

mi a vámtarifaszám jelentősége?

Az Európai Unió a 2658/87/EGK rendeletével létrehozott egy árunómenklatúrát (a Kombinált Nómenklatúrát9, mely egyszerre tesz eleget a Közös Vámtarifa, a közösségi külkereskedelmi statisztika és az árubehozatalra, illetve árukivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek. Ez a  Kombinált Nómenklatúra jelenti a legjobb eszközt az Európai Unió külkereskedelmi statisztikáinak összegyűjtésére, cseréjére és kiadására. Ezek mellett az EU-n belüli kereskedelemről szóló adatokat is magába foglalja. Nélkülözhetetlen az Európai Unión kívüli országokból importáló vállalatok, gazdálkodók részére. A többféle jogcímen történő vám eljárások során az Európai Unióban a termékeket be kell sorolni általánosan alkalmazható kategóriákba a Kombinált Nómenklatúra szerint. Az importált és exportált árukat be kell vallani a szerint, hogy a nómenklatúra mely alszáma alá esnek. Ez határozza meg az alkalmazott vámtarifa mértékét és azt, hogy a termékeket hogyan kell kezelni statisztikai célokra.
A Kombinált Nómenklatura szerint besorolt termékek vámtarifaszáma fogja a későbbiek során meghatározni  a 10/1995.(IX.28.) KTM r. 4.számú mellékletében foglaltakat, hogy mely termékkörök azok, melyek alaphelyzetben a környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség terhelhet.

kinek és miért kell VPID számot megkérni a gazdálkodónak?

Amennyiben Önök a fentebb részletezettek szerinti tevékenységet végzik, akkor be kell jelentkezni a termékdíj rendszerbe a vámhatósághoz. A bejelentkezéshez szükség van a cég VPID (vámazonosító szám) . Amennyiben a cég még nem rendelkezik a fenti azonosítókkal, azt igényelni kell, mégpedig a VPID számot a vámhatóságtól.
amely igénylésére vonatkozó kérelemként szolgáló – az ügyfél gazdálkodói
formájához igazodó – adatlap és a hozzá tartozó kitöltési útmutató a http://vam.gov.hu  weboldal főmenüje “Dokumentumtár” pontjának “Vámszakterületek” részében, vagy a  http://www.vam.hu/viewBase.do?elementId=3487&modulId=15 oldalon érhető el, illetve a vámhivatalokban az ügyfelek részére hozzáférhető.
A kitöltött igénylőlapok a vámhatóság bármely alsó fokú, hatósági jogkörrel rendelkező hivatalánál
és NAV pénzügyőri Főigazgatóságainál személyesen, vagy postai úton nyújthatóak be. A
VPID szám igénylésével összefüggő eljárás költségmentes.

van-e termékdíj-mentesség vagy termékdíjkedvezmény?

A minimális csomagolóanyag mennyiséget használók, termékdíj fizetési mentességet szerezhetnek amennyiben koordináló szervezethez csatlakoznak. Esetükben nem kell bejelentkezni, bevallani…, mert helyettük a koordináló tesz bevallást. Ez egy könnyítés, hisz a szövegben említett értékhatárok itt is szerepelnek (200, 500, 800 kg/év), de nem kell kérelmet benyújtani a mentesség megszerzéséhez
A mentesség ténye, nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól, viszont nem kell kérelmet benyújtani a mentesség megszerzéséhez !!
Másik lehetőség a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül megszerzett termékdíj-mentesség, ha a hasznosítást koordináló szervezet átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget, átvállalási szerződés megkötésével. A szerződést a koordináló szervezetnek be kell nyújtania a vámhatósághoz nyilvántartásba vétel céljából. De ne felejtsük el, hogy ez nem azt jelenti, hogy nem keletkezik fizetési kötelezettség! Tudniillik a kötelezett az átvállalónak meghatározott mértékű hasznosítási díjat fizet.
Az átvállalás nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kö A koordinálói szerződésben az űjrahasználható anyagok jelentése kicsit másként működik,de jelentős díjcsökkenés érhető el vele.
A szerződés megkötése azonban Önmagában nem nyújt mentességet. Azt a vámhivatalnak el kell fogadnia. Ez pedig nem máról holnapra végbemenő folyamat!
A  Kedvezményt a vámhivatali jóváhagyást követő hónap 1. napjától lehet alkalmazni.

Mentesség export esetén, amennyiben a kötelezett a termékdíj köteles csomagoló anyag használatával az általa becsomagolt termékét exportálja, vagy a közösségen belüli értékesíti, nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége. A megfizetett termékdíj visszaigényelhető (ennek feltétele, hogy a teljes díjat megfizette), vagy téves bevallás és befizetés esetén önellenőrizhető.
További termékdíjkedvezmény a kötelezett részére, amennyiben az általa használt csomagolás, vagy annak összetevője környezetbarát védjegyhasználati joggal rendelkezik, akkor a termékdíj 75 százalékát kell megfizetni.

mikor keletkezik fizetési kötelezettség?

• A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás esetén az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja;
• A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás saját célú felhasználása esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség a költségként való elszámolás napján, vagy kicsomagoláskor a csomagolási hulladék keletkezésének napján; a saját célű felhasználást a számviteli Tv nevesíti(kutatás, fejlesztés…), ezek a tételek mellett saját célű felhasználásnak minősül még a csomagolás megbontása.Ez utőbbi azért is fontos, mert a logisztikai raktárak komissió alkalmával nagy valószínűséggel megbontják az eredeti harmadlagos (szállítói)csomagolást, így az a logisztikai céget terheli, mint saját célú felhasználás.
• 2009. december 31-ig az importált termékdíj köteles csomagolás utáni termékdíj-fizetési kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás alkalmával, a vámalakiságok elvégzésekor, valamint az ezzel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések céljából benyújtott vámáru-nyilatkozat vagy, kérelem elfogadásának napján keletkezik. Míg 2010.01.01-től az Unión kívüli import önadózóvá vált !
A fentebb részletezett konkrét eseteket figyelembe véve, azonban különbséget kell viszont tenni, a tárolás és a csomagolás fogalma, folyamata között. Mindaddig, amíg a műanyag fólia, zsák, láda stb. csomagolóanyag a termék/termény befedésére, vagy egyéb tárolása valósul meg, azt a folyamatot nem csomagolásnak, hanem tárolásnak kell tekinteni. Ez esetekben mindaddig tárolásról beszélünk, amíg az így tárolt termék/termény saját célú felhasználása, vagy értékesítése bekövetkezik.
A környezetvédelmi termékdíj mértékét és összegét tételenként és összesen a kötelezettnek – a kiskereskedelmi értékesítés kivételével – a számlában fel kell tüntetni.
A feltüntetett termékdíj, a hasznosítási díj, valamint a termékdíj-kedvezmény és termék díjmentesség összegét nyilvántartással kell alátámasztani, amely tartalmazza a vevők nevét, adószámát és címét, valamint a számla sorszámát és kiállításának dátumát.
A termék díjköteles termék forgalmazója a termék díjköteles termék származását, illetve a termékdíj megfizetését számlával és a számla kiegyenlítését igazoló bankszámlakivonattal igazolhatja.

mikor beszélhetünk újra használható csomagoló eszközről?

A csomagolás jellegéből adódóan előfordul, hogy az agrártermelőnél használt raklap, láda, rekesz, több egymást követő évben is megőrzi funkcióját és a termelő azt több éven keresztül használja, illetve annak visszavételéről (fizikai értelemben) gondoskodik. A terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása az újra használat. Az újra használat alapfeltétele, hogy az újrahasznált termékdíj-köteles termék be legyen jelentve és jelentve és igazoltan a nyilvántartásba vétel megtörténjen. (Dokumentum: szállítólevél, raktárbizonylat rendelkezésre álljon.)
Az újra használatot 2008. január 1- től kell a VPOP-nak bejelenteni. A bejelentés elmaradása szigorú szankciót von maga után, mert minden éves forgásban a bejelentés elmulasztása, mulasztási bírság kiszabását eredményezi. A bejelentés elmaradása esetén a termék minden forgatás alkalmával egyutasnak minősül, így azokhoz termékdíj fizetési kötelezettség kapcsolódik. A bejelentés visszamenőleg pótolható, azonban mulasztási bírság szabható ki.
A csomagolóeszköznek tehát a fentiekből következően alkalmasnak kell lennie a többszöri forgalomba hozatalra. Ennek megfelelően lehet valami újrahasználható. Pl a kereskedelemben ismert az egyutas rakodólap. Akár ez is lehet UH csomagolóanyag, amennyiben alkalmas a további csomagolási funkció ellátására.

Az UH csomagolás után, az első forgalomba hozatalkor keletkezik a termékdíj fizetési kötelezettség! A második, illetve azt követő forgalomba hozatalkor a számlán azt kell feltüntetni, hogy a termékdíj az első forgalomba hozatalkor megfizetve.
Jelen időszaki értékesítések esetén a hatályos 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 14. §-a (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500010.KTM ) szerinti záradékot kell a számlán feltüntetni, a termékdíjas csomagoló anyagokról pedig, nyilvántartást kell vezetni.

Változások , hibák és hibalehetőségek…

Már 5 hónapja, hogy az APEH és a Vám- és pénzügyőrség összevonása megtörtént.
A szervezeti átalakítás a termékdíjas szabályozást is érintette. A bejelentések, bevallások feldolgozását 2010-ben a Regionális Ellenőrzési Központok (REK) végezték
• REK hatáskörét és feladatait a Megyei Vám –és Pénzügyőr Igazgatóságok vették át
• A fővárosban három igazgatóság működik, melyek illetékessége a kerületek alapján lett meghatározva.
• Elektronikusan nem intézhető ügyek esetén a névváltozás mellett címváltozás is lehetséges
• Bevallások benyújtása 2011-ben is csak elektronikusan
• Vám-és Környezetvédelmi Osztály felülvizsgálja a bejelentéseket, ahol hiányzik adóbevallás (pl Kód Kft) figyelmeztetést küld a mulasztó ügyfélnek.
Néhány lehetséges hiba,amiről beszéltünk
• Változás bejelentés elmulasztása,
o  Art 173? 174.§ mulasztási bírság kiszabható
• Kijelentkezés a KT hatálya alól::
o  Csak írásban, bejelentés alapján lehet,
  nem azonos a BEJKE főlapon tett nyilatkozattal. Az a nyilatkozat CSAK a tárgyévre vonatkozik,
 így a következő évben a kötelezettségek ismét “felélednek”
• Csomagolóanyagok megítélése, meghatározása
o egyszer használatos
o többször használatos
 bejelentés után éves bevallás
 nyilvántartási kötelezettség
 téves vámtarifa besorolás
• Számlazáradék
o hiányos, helytelen,vagy nem teljesítése
 mulasztási bírság (a gyakorlatban ez, egyes visszajelzések alapján 10000,-Ft/számla )
• 2011- ben a levonási jog 65%-s mértékű
• A gazdálkodó nem jelentkezik be a törvény hatálya alá
• be jelentkezik , de nem készít termékdíj-bevallást
• benyújtja a termékdíj bevallást, de nem fizeti meg a termékdíjat
• két partner között a többször használatos csomagoló anyagok (pl.: raklap) nem került – mozgásuk követése mellett – elszámolásos nyilvántartásba. E helyett – az egymás iránti bizalmatlanság miatt – um. “fizetős” számla kerül kiállítása. Ez viszon jelentős termékdíj fizetési kötelezettséget von maga után a felek részére.

Amennyiben további kérdése merül fel támával kapcsolatban, készséggel állunk rendelkezésükre !
elérhetőségünk:
e-mail: guyon58@gmail.com  tel.: 06-30-8581860  fax: 1-7002045

 

KKVHÁZ Szerkesztőség

Vélemény írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A Magyar Gazdaság Kávéháza!

Termékünk a kapcsolat, a tudás és a közösségi élmény

Hiszünk abban, hogy a gazdaság minden felelős
szereplőjének, politikai nézetektől független,
konstruktív, kulturált, rendszeres párbeszéde a magyar
versenyképesség egyik záloga.

Minden jog fenntartva 2023

https://madura-wanareja.cilacapkab.go.id/wp-includes/fonts/depo25-bonus25/

https://madura-wanareja.cilacapkab.go.id/wp-includes/fonts/vietnam/

https://doplang-adipala.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/jepang/

https://tayem-karangpucung.cilacapkab.go.id/wp-includes/assets/myanmar/

https://cigintung-wanareja.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/rusia/

https://karangsembung-nusawungu.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/pragmatic/

https://karangsembung-nusawungu.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/garansi-kekalahan-100/

https://banjarwaru-nusawungu.cilacapkab.go.id/wp-includes/js/thailand/