Azok a fiatalok, akik most végzik a felsőoktatási képzéseiket a legtöbben a „Z” generációhoz tartoznak.
Velük beszélgetünk a
KKVHÁZ Business Klub következő rendezvényén. 2022. május 2-án 16:00 – 18:00 között ONLINE
A témát az egyetemista fiatalok vetették fel. Ők most az elhelyezkedés sorsfordító időszaka előtt állnak. Nagyrészt megtalálták már a szakdolgozat témáikat. A témaválasztás már maga a pályaív eleje. Kiderül ebből sok minden. Az érdeklődés iránya, a címválasztásból adódó szakmai mélység, egyfajta elkötelezettség, talán álmok is.
A „Z” generáció sorsfordító időben kér helyet a mai társadalom szerkezetében.
Nem kopogtat, berúgja az ajtót a mesterséges intelligencia. Globális klímaváltozás fenyeget. Átrendeződik a világ hatalmi struktúrája. A környezetszennyezés egyszerűen a túlélésünket fenyegeti. Nagy szavak, de nem légből kaptuk őket.
Az új generáció csatasorba állása meglehetősen hétköznapi szürkeségben történik majd. Vállalatoknál intézményeknél helyezkednek el. Tapasztalatok nélkül indulnak. Meg kell ismerniük a vállalati kultúrákat. Sok tudásukat éppen az előttük járó generációtól lesik majd el. Hamarosan az is kiderül róluk, hogy versenyképes tudást kaptak e az iskoláikban.
Ezeket a most megismert kultúrákat fogják megváltoztatni és azokkal a generációkkal vívnak csatát hatalomért, befolyásért, akiknek a szavát most majd még nem győzik csodálni.
Soha nem volt kicsi a tét. De most először látjuk mindezt előre.
Furcsa fintora az életnek, hogy az Ukrajnában folyó háborúban most először a „Z” generáció huszonévesei harcolnak, és halnak meg, vagy oltják ki mások életét. A tankjaikra a „Z” betű van felfestve. Reméljük ez csak véletlen.
A program:
15:45 – 16:00 Érkezés
16:00 – 16:10 Köszöntések ( Fekete Márk, AIESEC in PSZF, Helyi Bizottságának elnöke és Gulyás József a KKVHÁZ vezérigazgatója)
16:10 – 16:15 Szabályismertetés; témakijelölés
16:15 – 17:00 A 6 fős véletlenszerűen kialakított vita asztalok moderált beszélgetése és közös álláspont kialakítása
17:00 – 17:30 A vitaasztalok küldöttjeinek prezentációi
17:30 – 17:45 Értékelések majd szavazás a legjobb prezentációról
17:45 – 17:55 A győztes asztal tagjainak a megszólalásai
17:55 – 18:00 Összegző gondolatok, majd az esemény lezárás.
Ha felkeltettük az érdeklődését a kkvhaz@kkvhaz.hu e-mail címre várjuk a regisztrációját!
Lássunk most két vitaindítót, két különböző generáció szemszögéből.
Olyan mások! Ők a Z-generáció?
Ma már vannak olyan cégek, ahol négy generáció dolgozik egyszerre. Ilyen előfordult már a történelem során, és ebből korábban is származtak feszültségek, de a különbségek talán a mai generációk között a legnagyobbak. Gyakorló cégvezetőként is megélem ezeket a kihívásokat és HR tanácsadóként is rengetegen keresnek meg minket segítségért. A most munkaerőpiacra lépő Z generáció rengeteg negatív sztereotípiával találkozik. A legtöbb panasz, ami elhangzik velük kapcsolatosan, hogy lusták, nem szeretnek dolgozni, állandóan noszogatni kell őket, semmi sem motiválja őket, hamar elvesztik a lelkesedésüket, vagy ha pozitívabb a vélemény, hogy nehéz megtalálni a motivációjukat. És ezzel még nem értünk a negatív jelzők végére! Elhangzik, hogy türelmetlenek, elkényeztettek és követelőzőek, akik azt várják, hogy mindent készen kapjanak. Az idősebb generációk képviselőit sokszor frusztrálja a Z-generáció állandó online jelenléte, azt érzékelik, mintha csak valamilyen applikáción keresztül lehetne velük kommunikálni.
Az idősebb generációk hozzászoktak, hogy hozzájuk alkalmazkodnak, a sok negatív vélemény és a nagy különbség mindenképp kihívóvá teszik számukra, hogy felfedezzék az értékeket és az előnyöket, és megtalálják a megfelelő kommunikációt és együttműködést a Z-generáció tagjaival.
Szabó Csaba
vezérigazgató
DEVELOR Tanácsadó Zrt.
www.develor.hu
Z Generáció a világunkban
A jelenlegi írás elsősorban karakterisztikusan, hozzáállásban és az alapvető képességeik alapján készült a Z generációról szubjektívan.
Rengeteg gondolat született már ebben a témában – főleg, hogy cégek, akiknek már aktív résztvevői a megnevezett fiatalok – mivel egy igazán egyedileg és haladó, érett gondolkodású csoportként ismerjük fel a fiatalokat. Elsősorban azokról a fiatal emberekről beszélek, akik valamilyen oknál fogva egyetemre járnak. Beszélgetéseim és közzétett adatok alapján két csoportra bontanám őket: akik tudják, hogy mi szeretnének tanulni, és azok, akik még nem. Nagyon sokan vannak olyanok, akik keresik még a helyüket a világban és nincs pontosan körül határolt céljaik. Pontosan nem tudok állást foglalni, hogy ez egy jó vagy egy rossz hozzáállása-e az egyetemi létnek, így elsősorban ezeknek a jó oldalára szeretnék rátapintani.
Ezeknek a fiataloknak van pár közös vonásuk:
– Flexibilitás
Az egyik legnagyobb erősségük (és bizonyos szempontból, nehézségük), hogy nagyon könnyen tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz. Mivel nincs egy olyan konkrét dolog, amit szívesen csinálnának minden nap a munkahelyen, hanem inkább foglalkoznának több másik munkával. Alapvetően rövidebb a megfigyelésre szánt idejük viszont ez gyakran azt eredményezi, ha valami igazán érdekli őket akkor nagy effektivitással végre tudjál ezt hajtani. A mai modern cégeknek nagy feladata az, hogy képesek legyenek ilyen szellemű belső mobilitást biztosítani a fiataloknak, mert nagy a veszélye annak, hogy nem fognak sokáig a céghez tartozni.
– Kreativitás
A modern kultúrában felnőtt gyerekeknek az ingerküszöbük megnőtt elsősorban az internet hatására. Ezt követően rendkívül sokszínű adattal találkoztak az évek alatt. Az okos telefonok és különböző applikációk hatására, nagy igénye van ezeknek az embereknek, hogy környezetük kielégítse azt a határt, amit az évek alatt magasra tettek. Nagy igényük, sőt elvárásuk a modern munkahelyekre, hogy akár az irodai munkák külsőre is sugározza magából az egyéniségüket és hogy megtudják mutatni magukat a munkájukon keresztük is. Nagyon sok jó példát láttam erre már több piacvezető cégnél is, hogy minél több színűen tudják eladni magukat a munkáltatók annál többen jelentkeznek és maradnak meg a vállalatnál.
– Innováció
Nagyon fontos ponthoz jutottunk és egyben az egyik legnehezebben megvalósíthatóhoz. Nagy igénye van a fiataloknak ahhoz, hogy máshogy viselkedjenek, dolgozzanak, mint elődjük (magyarázható azzal is, hogy identitást szeretnének kreálni maguknak). Legtöbbször a pozitív vége az, hogy új megoldásokat igyekszünk keresni, kiharcolni magunknak bármikor amikor szembe találjuk magunkkal valamilyen feladattal. Ez az egyik legnagyobb kihívás a cégeknek, mivel amilyen hirtelen átállás vagy fejlesztésnek kell átesnie, hogy megfeleljen ezen igényének a fiataloknak, mint szervezet nem képes lépést tartani vele. Ez alapvetően rendben is van nehezebb egy nagyobb volumenű változást implementálni (lehetőleg hiba nélkül) a cégeknek, és ezért ez egy főbb konfliktus forrása a két félnek.
Rengeteg mindent tudnék még felsorolni (fiatalok szórakozás vágya, fejlődésre való hajlam, csapatmunka igénylése, projekt-szerű munka megoldások), viszont szerettem volna egy hozzáállás alapú véleményt megformálni, remélve, hogy izgalmas beszélgetések alapját biztosíthatja majd.
Fekete Márk
AIESEC in PSZF, Helyi Bizottságának 2022-2023-as elnöke
https://aiesec.hu/
2 Comments
Talán a második világháborút követően volt ennyire fontos a munkába lépő generáció szerepe. Soha sem volt nagyobb szükség az innovációra, az innovatív megoldások kompromisszum nélküli megvalósítására és ennek technikai ismeretére is. Ez csak akkor működik, ha mindenki nyitott, beleértve a generációváltó vállalkozásokat is. A “majd beletanul” mentalitás jelen esetben nem vezet célra.
https://ferzit.hu/generaciovaltas-a-cegben/
Ez és ennek a sikere a céges kultúra függvénye és így a vezető felelőssége.
A legtöbb embert a biztonság és tervezhetőség motivál, kevesen képesek állandóan változó, kiszámíthatatlan környezetben jól dolgozni, vagy kezdeni bármihez. A mai “globális öregek” bizonytalanságot, tervezhetetlenséget, felfordulást, legújabban háborút hagynak örökségül a fiatalokra. ( a szüleink generációjára az ő szüleik generációja hagyott káoszt és pusztulást a II. világháborúval ) A “mai fiatalok” ugyanúgy képesek ujjáépíteni, mint az elődeik, a “mai öregek”… Annyival más a helyzet, hogy amíg az ipari kor a kapitalizmus egy “teremtő korszaka” volt az emberek tömegei számára, a 90-es évek közepétől és különösen 2018-tól az új korszak a szoftverek, AI és automatizálás miatt egy “éhezők viadalává” válhat, ha nem alakul ki egyensúly és egy szűk kör technológiai fölénye minden más életteret nem szorít ki… Egy jó iránynak tűnik a “vissza a valós valóságba” út és az ezzel kapcsolatos pályák….