A glettvas egy gumírozott műanyag nyéllel és alumínium fogantyúval ellátott eszköz. A puha markulatú fogantyú külön is vásárolható, és bármely méretű glettvas laphoz hozzácsatolható. Kialakításának köszönhatően kényelmes fogást biztosít megkönnyítve ezzel a munkafolyamatokat.
A megfelelő fogazott glettvas kiválasztása nem csak a lap méretétől függ. A ragasztani kívánt lapméretnek és az alapfelületnek megfelelő méretű fogazattal tudjuk a szükséges ragasztóhabarcságy vastagságát beállítani. A bordázott ragasztóágy vastagsága a burkolólapra gyakorolt megfelelő nyomás esetén körülbelül a felére csökken, miközben a levegő kiszorul, megfelelő mértékű felületi tapadást és beágyazódást eredményezve. A nem megfelelő beágyazódás esetén nagyobb fogazatú glettvas alkalmazása ajánlott.
Ha a burkolatlap hátoldala nem egyenletes, nagyobb fogazatú glettvassal könnyebben befedhetjük a felületét. A burkolandó felületnek azonban megfelelőnek kell lennie a ragasztáshoz, mivel az egyenetlen aljzat hibáit egy tökéletes glettvassal sem kompenzálhatjuk.
Fontos tudni, hogy alapvetően egyenes arányosságban áll a burkolatlap méretével a fogazat mérete, minél nagyobb a csempe vagy járólap, annál nagyobb fogú glettvasra lesz szükségünk. Például a 8×8 mm-es glettvas a közepes méretű, kb. 20×20 cm-es laphoz, a 10×10 mm-es a 30×30 cm-eshez, a 12×12 mm-es pedig a nagyméretű, 900 cm2 feletti lap ragasztásához lesz megfelelő. Az ekkora méretű lapoknál már célszerű bevetni a kétoldali ragasztás technikáját a tökéletes tapadás érdekében.
Ezen kívül rendelhető még úgynevezett “rákollós” glettvas is, ami szintén a nagy lapokkal kompatibilis, illetve jobb és balkezes használatra is alkalmas. A nagyon vékony, csupán pár mm vastagságú lapoknál pedig elegendő a kisebb fogazat, hiszen vékonyságából adódóan nem kell nagy súlyt megtartania a ragasztónak.
About Post Author
