Dobos Balázs a Makronóm Intézet szakmai igazgatója volt a vendégünk.
Kiemelkedő elemző készséggel és lényegre látással megáldott fiatalember, aki korábban a kis -és középvállalatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár volt.
A beszélgetés három súlypontra helyezkedett, finanszírozás, digitalizáció és generációváltás.

A Makronóm Intézet egy 2020-ban alakult szervezet, ami a magyar gazdaságot érintő világgazdasági folyamatokat három szinten vizsgálja. Nézik a globális folyamatokat nemzetközi kitekintésben, a magyar makrogazdaságra vonatkozó következtetéseket vonnak le és figyelnek a mikro-kis és középvállalatokra is.
Egy-egy témának az elemzése globális, makro- és mikro szinten is feldolgozásra kerül, így nagyon fontos, hogy folyamatos, élő kapcsolatuk legyen a magyar gazdaság gerincét adó KKV szektor képviselőjével.

FINANSZÍROZÁS
A Makronóm Intézet, bár nem állami szervezet, fontosnak tartja, hogy a szakpolitika és a piaci szereplők számára értéket teremtsen, megossza a tapasztalatait és a kutatási eredményeit.

A KKV-k a legkiszolgáltatottabbak a piaci viszonyoknak, így az államilag támogatott hitelek főként a mikro- és kisvállalatokat célozzák. Dobos Balázs kihangsúlyozta, hogy a kormány beavatkozik annak érdekében, hogy a vállalati hitelpiacok teljes befagyását megakadályozza. Egy, az intézet által készített hatásbecslés azt vizsgálta, hogy nézne ki a magyar gazdaság növekedése az idei évben, ha nem lennének ezek a támogatott hitelek. Az eredményt figyelve, a támogatott hitelprogramoknak nemcsak mikroszinten, hanem makroszinten is nagyon fontos következményei vannak.

DIGITALIZÁCIÓ
A digitalizáció egészen mást jelent egy mikrovállalkozás és egy több száz fős termelő vállalkozás esetén. Dobos Balázs kiemelte, hogy ma hazánkban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal élen jár a digitalizáció terén. Ennek köszönhetően is a kisvállalatoknál a back office területén – számlázás, készletnyilvántartás – jelen van. Egy – egy digitalizációs folyamat elindítása húzza magával a többit is és ki tud hatni a vállalati digitalizáció egészére is.
Uniós viszonylatban hazánk eléggé le van maradva e téren. A vizsgálati eredményeket látva a legkomolyabb korlátozó tényező a munkavállalók képzettsége, tudása. Amikor digitalizációról beszélünk a dolgozók tudásába való befektetés legalább olyan fontos, mint a technológiába való befektetés, emelte ki az igazgató.

GENERÁCIÓVÁLTÁS
A meglévő vállalatok életben tartásánál fontos kiemelni, hogy napjainkban nagy gondot jelent egy leköszönő tulajdonosnak átadni a cégét.

A generációváltás kérdéskörét mind ágazatspecifikusan, mind területi szinten is vizsgálja a Makronóm Intézet.
Ma Magyarországon minden negyedik munkavállalót érint a generációváltás, tudtuk meg Dobos Balázstól. Mindent meg kell tenni és nemzetgazdasági érdek is, hogy ezek a váltás előtt álló cégek magyar kézben maradjanak.

Egy jól működő szervezet, összerendezett tudás kell, hogy meg lehessen őrizni, át lehessen adni. Ha egy tulajdonos tudatosan szeretné felkészíteni a cégét az átadásra, az jellemzően több éves, akár évtizedes folyamat is lehet.

A generációváltásra ne csak kihívásként tekintsünk, mert komoly lehetőség is van benne, ha megfelelően felkészülve állnak hozzá a cégtulajdonosok emelte ki Dobos Balázs.