Tanulságos és inspiráló filmet nézhet meg, aki rákattint a KKVHÁZ június 13-i rendezvényére.
Az alap felvetés az volt, hogy a kultúra a gazdaság része, vagy fordítva igaz. A beszélgetés markáns választ adott.
Gulyás József házigazda a felvezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az előttünk álló bizonytalan világban a közösségek szerepe lesz egyre nagyobb. A közösség egyik jellemzője, hogy annak kultúrája van. Az ország is egy közösség – nem indokolatlan tehát a kultúránkról beszélni.
A meghívott vendég Fekete Péter leköszönt kultúráért felelős államtitkár, a cirkuszművészet megújításáért felelős kormánybiztos, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója. Vele készült a bevezető interjú beszélgetés.
Az államtitkár elmondta:
Az elmúlt 4 évben a kultúra minden elemével módja volt találkozni. A kormány kiemelt jelentőséget adott a kultúrának és láthatóan ez így is folytatódik – hiszen egy új minisztériumban még erősebb fókuszt kap ez az ágazat. Arra lehet számítani, hogy a következőkben is erős támogatást kap a terület, miközben a hatékonysági elvárások is erősödnek majd.
A kormánypártisággal kicsit sem vádolható EuroStat adatokat mutatta be az államtitkár. Ebből kiderült, hogy a GDP és a lakosság arányos európai átlag ráfordítás 0.5 % volt az elmúlt mérési időszakban. Ebben az összevetésben a magyar 1.3 % toronymagasan európai első.
Természetesen látni kell, hogy az adat tartalmazza azokat a kulturális nagyberuházásokat is amelyek az elmúlt hónapokban készültek el.
A Magyar Zene Házát mindenkinek látnia kell fűzte hozzá Fekete Péter – nem leplezett érzelmekkel.
Szerkezeti okai is vannak a magas számnak, hiszen a magyar kultúrafinanszírozási modell állami támogatás központú. Vannak európai országok, ahol a magán finanszírozás dominál.
Kérdésre válaszolva jelezte, hogy a V4 partnereink is az uniós átlag felett teljesítenek (0.7 %), de látszik, hogy a velük való összevetésben is elöl járunk.
A kultúra kiemelt költségvetési támogatása nem az utóbbi év egyszeri kiugrása és végképp nem lemaradás behozás. Magyarország hosszú évek óta az európai átlag felett költ a kultúra gazdaságban.
A leköszönt államtitkár azt is érzékeltette, hogy a magyar költés tudatos program része. A kultúra hatása a társadalomra és a gazdaságra
igen is sok szempontból megtérülő erőfeszítés.
A kultúra hatása a településeken erősíti a „jó itt élni” érzést, ami a közhangulatra és a helyben maradásra hat jótékonyan
A kultúra hatása a turizmusra nem is igényel sok magyarázatot, a számok önmagukért beszélnek
Van azonban egy kicsit elfeledett hatás is. Az országba érkező működő tőke befektetéseket nagymértékben ösztönzi az, ha az idetelepülő csúcsvezetők kiváló kulturális szolgáltatásokat élvezhetnek. (iskola – színház, rendezvények). Az ezen a területen elért versenyelőnyünket számokban ki sem lehet fejezni.
Problémák is vannak persze – de ezek inkább feladatok. A könyvolvasás szokásainak változása a kor velejárója. Nem tragikus a helyzet, már csak azért sem mert a fiatalok és a pedagógusok reagálnak a helyzetre és remek megoldások vannak a visszaszoktatásokra.
Gigantikus vita zajlik a kultúra fogyasztás ingyenessége vagy fizetősségének a fenntartása körül. Itt sok vélemény ütközik még.
Egy biztos, a kultúrát semmiképpen nem sajátíthatja ki egy szűkebb réteg – az mindannyiunké.
A bevezető interjú után a résztvevők kis csoportokban folytatták a beszélgetést.
A megszólalások sorban először az asztal moderátorai beszéltek, majd a vitaasztalok prezentálói:
Bonyhády Elek 30:40 perctől
Faragó Béla 32:57 perctől
Dr. Sztranyák József 35:15 perctől
A prezentációk
Kovács János 38:37 perctől
Bablena Ferenc 43:34 perctől
Csuka Csaba és Droppa György 50:40 perctől
A prezentációk kivétel nélkül arra utaltak, hogy a vitázók nem vitáztak abban a kérdésben, hogy a kultúra a társadalmunk, a gazdaságunk legfontosabb alappillére. Rendre vissza kell nyúlni hozzá és a legnagyobb értékünkként kell kezelni. A folyamatos párbeszéd a témáról
pedig nem más, mint a gondoskodás leghatékonyabb módja
A leköszönt államtitkár zárszójában igazán remek kezdeményezésnek találta a KKVHÁZ vita délutánját és meghívta a résztvevőket családtagjaikkal együtt a Fővárosi Nagycirkusz egyik júliusi előadására.
Köszönjük!
Meghívó és kedvcsináló cikkünk:
Sokan a hazai KKV szektor ügyes bajos dolgait rendre a gazdaság szemüvegén át nézik. Talán azt hiszik, hogy egy kisvállalati vezető az Adó – a HR – és a Marketing szent háromságában érzi csak jól magát.
Nem. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nekem az a tapasztalatom, hogy mindenki szeret a társadalommal, a világgal, foglalkozni. A kisvállalati vezetők nagyon is tájékozottak bel- és külpolitikai, tudományos kérdésekben. Megkockáztatom, nem végezhet teljes értékű vezetői munkát az, aki nem vesz részt valamilyen mértékig a társadalom mélyebb rétegeiben (lokálisan, a szakmájában stb.) Az igaz, hogy ezekben az ügyekben rendre a hallgatóság soraiban találjuk a kisvállalati vezetőket.
A KKVHÁZ ezen már rég változtatott. A vállalatvezetők a társadalom vékony, de minőségi rétege. A mindenkori kormányzatnak érdeke, hogy képet kapjon, hogy ez a vezetői közeg hogyan gondolkodik, és hogyan érez. Mi más lenne alkalmasabb erre, mint a közös gondolkodás és a vita. Most is erre teszünk kísérletet a KKVHÁZ-ban.
2022. június 13-án, hétfőn 16:00-18:00 óra között
ONLINE, Zoom felületen keresztül.
A kultúra az igazi határmezsgye. A GDP-ben elfoglalt része számottevő, tizezreknek ad munkát. Részben piaci alapon működik, de az állam nélkül kis részben él csak meg.
https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2016/2016_07/2016_07_773.pdf
(Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 7. szám, Hargitainé Solymosi Beatrix, a Pécsi Tudományegyetem PhD-hallgatója)
A beszélgetést egy vitaindító interjú előzi meg. Fekete Péter leköszönő kultúrális államtitkár lesz a vendégünk. Tőle azt várjuk majd, hogy a kormányzati felelősség terhét letéve, a kultúra ágazat számos gazdasági és diplomáciai sikerét elkönyvelve betekintést ad nekünk arra, hogyan gondolkodik az állam. Azt is reméljük, hogy a KKVHÁZ klubtagok észrevételeire is a tőle megszokott, szókimondással, humorral és bölcsességgel reagál.
A kép forrása: www.equatex.com
1 Comment
A kultúra alapvető szükséglet a mindennapi életben! A Magyar kultúra és hagyományaink ápolása, megörzése, pedig alapvető kötelességünk a jövő nemzedékkel szemben is!
Ezen feladatok finanszírozása alapvetően befolyásolja a minőségi kultúra ápolását, úgy gondolom, hogy a magán mecenatura országunkban még nem elég működőképes, főképpen az állami támogatások és finanszírozás ami fenttartja a rendszert. Ezen kéne változtatni, kedvezmények nyújtásával a privát vállalkozói szektor felé a nagyobb támogatói siker elérése érdekében!