Interjú Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkárral.

A hazai iparpolitika a következő évtizedekre „rögzíti” a magyar gazdaság fejlesztési súlypontjait. Hogyan számol a KKV szektorral ez a terv?

A Kormány célja, hogy 2030-ig a legélhetőbb országok egyikévé váljon Magyarország. Ehhez növelni kell a versenyképességet, tovább kell folytatni a gazdasági felzárkózást. Ehhez vissza kell térni a korábbi dinamikus növekedési pályára. Ennek érdekében 2023 a szankciós infláció csökkentésének éve, 2024 pedig a gazdasági növekedésé, miközben a reálbérek is újra növekedésnek indulhatnak, hasonlóan a korábbi évekhez. Mindehhez erős gazdaságra, ezen belül is erős iparra és erős KKV szektorra van szükség, amely innovatív, beruház és fejlődik. Ezt szolgálj az iparstratégia is, amely tovább fogja erősíteni az export és beruházás alapú gazdaságot, hiszen ezáltal védhetők meg a munkahelyek, és a családok.

Az iparstratégiánk összhangban van a 2019-ben megjelent kormányzati KKV Stratégiával, amelynek célja, hogy kijelölje a KKV szektor számára a fejődés és alkalmazkodás főbb irányait, emellett a kormányzati intézkedések és programok összehangolásával támogassa a KKV-k finanszírozáshoz jutását, és a megfelelő üzleti és jogi környezet kialakítását.

Az egyes iparágakban (járműipar, élelmiszeripar, egészségipar) a mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős súllyal rendelkeznek, elsősorban beszállítóként vannak jelen, ezért is tartjuk fontosnak, hogy az iparpolitika fejlesztési irányainak kialakítása során szinergiát teremtsünk a KKV Stratégia céljaival.

A GFM-ben úgy gondoljuk, hogy hazai vállalkozások közel 99%-át képviselő KKV szektor gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen a kettős átállás (zöld és digitális) sikeres megvalósítása, a jól képzett munkaerő megléte, valamint a jövő technológiáihoz kapcsolódó naprakész ismeretekhez való hozzáférés. A feltörekvő technológiák mentén ugyanis olyan értékláncok határozhatók meg, amelyek nem csak magasabb hozzáadott értéket képviselnek az egyre növekvő piacokon, de az import kiváltására alkalmasak lehetnek.

A hazai beszállító KKV-k körében az értékláncokban történő előrelépés további gazdasági fejlődést eredményezhet, ezért törekednünk kell a meglévő beszállítói rendszer erősítésére, fokozottabb integrációjára a fejlett standardokkal rendelkező nagyvállalatok értékláncaiba.

A KKV szektor versenyképességéről még a legoptimistább elemzők is úgy nyilatkoznak, hogy van tennivaló. Az Ön államtitkársága, miben látja a prioritásokat és miben érzékel akadályokat?

A Covid-járvány, valamint a háború okozta infláció és energiaválság is rámutatott, hogy egy folyamatosan változó gazdasági környezetben élünk, ami elengedhetetlenné teszi, hogy a vállalkozások alkalmazkodni tudjanak az újabb és újabb kihívásokhoz.

A GFM feladata, hogy a KKV-szektort támogassa a válságállóság tekintetében, illetve a meg-újulásra és újratervezésre való képességük fejlesztésében. Az ipar teljesítményének javulása, a háború és szankciók negatív hatása ellen bevezetett intézkedések – mint a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram – egyre inkább éreztetik hatásukat.

A vállalkozások versenyképessége a vállalat működésének hatékonyságát, innovatív és exportképességét, a vállalatvezetők tudását, reagáló képességét jelenti. Ebben kiemelkedően nagy szerepet játszik a vállalkozások vezetőinek és munkavállalóinak tudásának fejlesztése, illetve a vállalkozások technológiájának javítása, de a növekedésében szerepe van a digitalizációnak és az innovációnak is.

A GFM-ben tudjuk, hogy a vállalkozások versenyképességének növelése több szempontból is elengedhetetlen:

A magasabb versenyképesség csökkenti a KKV-k és a nagyvállalatok közötti termelékenységbeli különbséget. A KKV-k versenyképességének javítása tudja segíteni a nemzetköziesedést, az export piacra lépést.

Jövőképünk, hogy 2030-ra a hazai KKV-k digitálisan felkészültek, technológiailag fejlettek, és ellenállóbbak lesznek a különböző változásoknak, miközben egyre jobban integrálódnak a körforgásos gazdaságba, valamint energiahatékony módon működnek. Ehhez a Kormány kész minden eszközt biztosítani.

Az eddigi Kormányzati intézkedések ugyanakkor sikeresnek bizonyultak, amelyet az is mutat, hogy:

• A háború és a szankciók ellenére 2022-ben a rendszerváltozás utáni időszak hatodik legmagasabb növekedését produkálta a gazdaság: tavaly a magyar GDP 4,6 százalékkal nőtt, amellyel Magyarország az Európai Unió legjobban teljesítő harmadába tartozott.
• A beruházások a háború hatásai ellenére is erősödtek Magyarországon: a beruházások mértéke csúcsot döntött 2022-ben, megközelítve a 19 ezer milliárd forintot. A beruházási ráta szintén csúcsot döntve elérte a 28,5 százalékot, ami a második legmagasabb érték az EU-ban.
• Az előre nem látható körülmények ellenére is sikerült fenntartani a foglalkoztatási aktivitás szintjét: 2022-ben 3,6 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta az uniós 6,1 százalékkal szemben, és 2023 folyamán sem haladta meg a 4 százalékot. A foglalkoztatottak száma továbbra is folyamatos növekedést mutat, 2023 júliusában 4 millió 745 ezer főt ért el, amely az előző év azonos időszakához képest 32 ezer fős bővülést jelent, és egyértelműen meghaladja a COVID kitörése előtti 2019. évi szintet is.

A vállalkozások támogatására rendelkezésre álló lehetőségek:
Az ipari teljesítmény alakulására a fogyasztás csökkenése is hatással van, ezért a Kormány a munkahelyek és a családok megvédése érdekében tovább küzd a háború és szankciók káros hatásainak semlegesítéséért. A Baross Gábor programokon túl ezt a célt szolgálják a Széchenyi Kártya Program kamattámogatott hitelei is. A jelenlegi magas kamatkörnyezetben felértékelődött a támogatott hitelek szerepe, amelyek igénybe vételével a hazai vállalkozások a piacinál jelentősen alacsonyabb kamatszinten juthatnak forráshoz, megtartva és elősegítve ezáltal régiós versenyképességüket, fejlődési lehetőségeiket is. A Széchenyi Kártya Program a magyar gazdaságstratégiában, vállalkozásfejlesztésben, a vállalkozások finanszírozásában mára az egyik legmeghatározóbb programmá vált. Ebben a kiélezett gazdasági és finanszírozási helyzetben a hitelezés fenntartása és a recesszió elkerülése közös gazdasági és társadalmi érdekünk, ugyanúgy, mint ahogyan a gazdaság gerincét alkotó hazai mikro-, kis-, és középvállalkozások számára kellő időben és kellő mennyiségben elérhető finanszírozási források biztosítása is. A Széchenyi Kártya Program keretében a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások 5 százalékos kamatért juthatnak hitelhez, a nettó kezelési költség pedig 0%/év.

Az Európai Bizottság 2022. december 22-én elfogadta a 2021-2027 közötti időszak gazdaságfejlesztési céljait szolgáló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz-t (GINOP Plusz). A Program teljes kerete mintegy 2 420 Mrd Ft. A Program átfogó célja a KKV-k termelékenységének és hozzáadott értékének növelése. Bár az uniós források tekintetében jelenleg nincs elérhető konstrukció a GINOP Plusz 1-es, vállalkozásfejlesztési prioritásának keretében – az Európai Bizottsággal való megállapodást követően – további konstrukciók meghirdetésére nyílhat lehetőség.
Ez elsősorban (de nem kizárólag) pénzügyi eszközök formájában fog rendelkezésre állni:

• hitel,
• kombinált termék – azaz hitel és vissza nem térítendő támogatás kombinálása „egyablakos” ügyintézéssel,
• valamint megtalálható lesz a vissza nem térítendő forrás is.

Az eddig elindított, alapvetően technológiafejlesztés köré épülő, de összetett, akár többféle szakterületet is lefedő komplex projekteket támogató programok a jövőben is megmaradnak.

A KKVHÁZ legutóbb a Pénzügyminisztériumban meghirdette az országos KKVBARÁT Nagyvállalat mozgalmát. A kaposvári KOMÉTA állt az élére és a célja a nagyvállalati tudásátadás. Államtitkár úr szövetségest lát ebben a kezdeményezésben, a résztvevő vállalatok tudják támogatni a minisztérium törekvéseit?

Ha egy adott nagyvállalat olyan tulajdonságokkal, technológiai és digitalizációs háttérrel rendelkezik, amely megfelel a kor követelményeinek, akkor előremutató és jó példát mutathatnak, ha edukálni kezdik beszállítói és egyéb partnereiket a humán erőforrás fejlesztés, a vállalati folyamatok megújítása és a digitális megoldások használata terén pl. a gyártásban.

A GFM-ben is fontosnak tartjuk a vállalkozások szemléletformálását, így az előttünk álló időszakban is folytatjuk a vállalkozások által már jól ismert szemléletformáló programjainkat, így például a Modern Mintaüzem Programot is. A Modern Mintaüzem Program célja a KKV-k versenyképességének javítása a vállalkozói környezet és kultúra fejlesztésével. A Program keretében több ezer vállalkozás kap lehetőséget arra, hogy a technológiai megújulásban élen járó mintaüzemekben/mintagyárakban ismerhessen meg jó gyakorlatokat, továbblépési lehetőségeket és az ahhoz szükséges tennivalókat.

Köszönjük Államtitkár úr az interjút.
Munkjához további jó egészséget és sikereket kívánunk!