Mini gazdaságtörténeti esemény zajlott a Pénzügyminisztériumban. A KKVHÁZ utoljára tartott vitanapot a legendás falak között. A Minisztérium költözik.
Várhatóan az ősszel több lépcsőben, a várba költözik a teljes apparátus. Az új festői környezetben kap majd lehetőséget a KKVHÁZ, – hogy ő maga is kissé megújulva – eleget tegyen a vállalásának és valóban a Magyar Gazdaság Kávéháza legyen, ahol élénk, konstruktív viták során kerülnek felszínre sokakat foglalkoztató problémák, születnek megoldási javaslatok, hogy azután a közösség demokratikusan kiválassza a legfontosabbakat és az illetékes tárca asztalára tegye.

Az utolsó Nádor téri rendezvény is ennek jegyében telt.  A téma hagyományt teremtően a kisvállalkozások finanszírozása volt. A rendezvény nagy asztalánál 40 fő vett részt. A Pénzügyminisztériumot Marczinkó Zoltán helyettes államtitkár, a Magyar Nemzeti Bankot Pulai György igazgató képviselte, de jelen volt számos kereskedelmi bank, ott volt a kamara több szakértője, nagyvállalatok és kisebbek egyaránt.

Gulyás József a KKVHÁZ elnöke bevezetőjében kifejtette, hogy az esemény beleillik a kisvállalatok versenyképességéért folytatott erőfeszítések sorába. A versenyképesség -mint mondta három lábon áll, a vezetői tudás, az állami szabályozás és a kisvállalat finanszírozás. Ez utóbbi lesz a konferencia fókuszában, de természetesen a téma a másik két láb egyidejű napirenden tartása nélkül mit sem ért.

A vitaindító felvetések között első helyen szerepelt az, hogy a gazdaság szereplői a mai napig nem tudták tisztázni a hitelezés a gazdaságpolitika része, vagy egyszerű üzlet. A hozzászólók vissza-vissza tértek a felvetéshez, különböző meggyőződésekkel.
Fontos volt az is, hogy a pénzintézetek akkor amikor elutasítanak egyes kérelmeket, azt ismeretlen okból nem indokolják. Fontos lenne a kisvállalatok edukációja szempontjából az indoklás, ami tanít.
(Természetesen az is előfordulhat, hogy a bank kifogy a forrásból. Ezt megértjük, nehéz lehet kommunikálni, de az nemzetgazdasági szinten okoz veszteséget, hogy a kisvállalat a kérelmével nem tud azonnal a más pénzintézethez fordulni. Ez formai, tartalmi stb. okok miatt is így van)
A KKVHÁZ megígérte, hogy a Bankszövetséget partneréül kéri a most felvetet problémák megoldásában.

A két órás intenzív megbeszélés során számos megállapítás javaslat született. Ezeket a Tisztelt Olvasóink kedvért tömörítve jelentetjük meg, azzal hogy a gondolatok szerzői természetesen elérhetőek az érdeklődők számára, sőt ő maguk is pótlólagos információkat nyújthatnak Önöknek.

(Az esemény teljes hanganyaga a cikk végén található. Az egyes felszólaló pontos hozzászólási időpontját jelezzük.)

Tehát lássuk:

Marczinkó Zoltán a Pénzügyminisztérium gazdasági elemzésekért és kiemelt támogatási programokért felelős helyettes államtitkára bevezetőjében azzal kezdte, hogy komoly kihívásokkal kellett szembesülniük az utóbbi években a gazdaság szereplőinek. Ezekre a kihívásokra nagyon komoly válaszokat is adni kellett, mind vállalkozói, mind szabályozói és mind finanszírozói oldalon.
A Kormány többek között létrehozta Baross Gábor hitelprogramot, 1200 milliárd forint értékben. Folyamatosak a Széchenyi Kártya konstrukciók, amelyeknek maximált a kamata. Elindult egy energia korszerűsítési program és ehhez kapcsolódó kompenzációs program a kkv-k részére. Elindult egy gyármentő program nagyvállalatoknak.  Az energiakompenzáció, illetve az energetikai hatékonysági fejlesztésekre vonatkozó hitelcsomag kifejezetten kkv-knak lett meghirdetve. Soha nem látott magasságokba szökött a Garantiqa Zrt-nek a kezességvállalási hajlandósága, csökkentett díjakon, illetve egy GINOP Plusz program is elindul 155 milliárd forint értékben, amely kkv technológiaváltást ösztönöz.
Hanganyag: 5:36

Pulai György
Magyar Nemzeti Bank
Hitelösztönzők Igazgatósága
igazgató

Kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely segít feltárni a kkv szektor problémáit és a versenyképesebbé válását segítő konstruktív javaslatokat. Az MNB közvetetten a bankokon keresztül több tízezer vállalkozásnak segítettek forráshoz jutni a Növekedési Hitelprogramban.

Közel 3 ezer milliárd forintnyi forrással sikerült a koronavírus hatásait tompítani. A felmérések szerint az elsődleges nehézséget a kereslet hiányában látják a vállalkozások, tehát nincs nagyon értelme beruházni, mert nincs igény több termelésre, nincs elég kereslet a termékekre, amely igazából abból is fakad, hogy a belföldi kereslet alacsony és az exportpiacaink is gyengélkednek. Második helyen a szakképzett munkaerő megtalálásának nehézségeire hívják fel a figyelmet a vállalkozások. Meg kell még említeni, hogy a működéshez, termeléshez szükséges anyagok továbbra is drágák. Ezek az elsődleges problémának, amiket meg kell oldódni.
Akkor, amikor már látszik a felívelés jele, akkor várható, hogy a vállalkozások elkezdenek jobban beruházni, hiszen most azt lehet látni, hogy még a nagyon kedvező kamatok mellett is alacsony a beruházási hitelek iránti kereslet, hallhattuk igazgató úr felvezetőjében.
Hanganyag: 10:32

A kerekasztalbeszélgetés felvetése:
A kisvállalatoknak a finanszírozása az gazdaságstratégiai kérdés vagy üzlet?

Dr. Gábriel Gyula
Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda
irodavezető ügyvéd
KKVHÁZ Jogi Bizottság
elnök

Az ügyvédi tapasztalatából kiemelte, hogy az indikatív ajánlattól a finanszírozásig nagyon hosszú út vezet a vállalkozásoknál. Nagyon sokszor nem lesz tényleges ügyletkötés, nem lesz finanszírozás. Elhal az ügy menet közben. Szerződéskötéskor vagy a finanszírozási előfeltételeknél szembesülnek a vállalkozók azzal, hogy milyen bonyolult a szerződés. Kiterjedt biztosítéki rendszerrel szembesülnek, melyet nem mernek vállalni. Esetenként deal breaker azaz ügyletet meghiúsító a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., mert nem ad a bank által elvárt %-ú garanciát vagy akár annak a díja nincs bekalkulálva.

Nagyon sokszor külső finanszírozásokról beszélünk, de szót kell ejteni a saját finanszírozásról is a vállalatok tekintetében. (Dr. Gábriel Gyula következő felszólalásában ez utóbbit kifejtette.)
Hanganyag: 17:57

Török Zoltán
Raiffeisen Bank
vezető elemző

A magyar gazdaság duális, tehát vannak a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok, amik jelentős részben „szigetszerűen” működnek és rengeteg támogatást kapnak az új beruházásaik. Ezek mellett pedig létezik a hazai kkv szektor, amelyik a foglalkoztatásért, illetve az adófizetésért jelentős mértékben viseli a vállán a terheket, sokkal jelentős mértékben, mint a nagyvállalati, külföldi tulajdonosi kör.

Elsődleges szempontnak kell tekinteni a kkv-k támogatását de azt is látni kell, hogy a kormány képessége arra, hogy különböző programokkal támogassa a kkv-t, az véges. Véleménye szerint arra kellene törekedni, hogy azt a versenyhátrányt, amelyet a magyar vállalatok, kkv-k szenvednek a külföldi versenytársaikkal szemben, igyekezzen csökkenteni a kormány.
Gazdaságstratégiailag célszerű lenne átgondolni azt, hogy hogyan tudna hozzájutni Magyarország azokhoz a befagyasztott európai uniós kohéziós alapokhoz és újjáépítési pénzekhez, másrészt az euró bevezetésével a kamatszintnek a közelítése az európai átlaghoz, az egy fontos igény.

Az, hogy hitelt vegyenek fel bankoktól a kkv-k, az csak az egyik irány. A tőkepiacnak a fejlesztése, a kockázati befektetői világnak a fejlesztése, egy másik, amire szintén szükséges egyébként állami erőforrásokat fordítani. Nemcsak a konkrét hitel vagy tőketámogatásról kell beszélni, hanem mindenféle olyan háttértámogatásra szüksége van a kkv-knak, amelyek akár az innovációt támogatják, akár az egymásra találást, partnerre keresést.
Hanganyag: 21:10

Balázs A. Dávid
Badatech Solutions Kft. ügyvezető igazgató
KKVHÁZ Folyamatmenedzsment Bizottság
elnök

Partnerünk üzleti oldalról vizsgálva elemezte a témát.
A finanszírozó és a finanszírozott között egy folyamatos érdekellentét áll fent, kezdte Balázs A. Dávid, ami nyilvánvalóan pénzügyi természetű. A finanszírozó alapvető célja, hogy a kockázatait minél jobban csökkenteni tudja. Van azonban egy közös pont, ez a finanszírozásnak a hatékony felhasználása, ami mindkét szereplőnek az érdeke, és ebben kell egy kommunikációs hidat képezni a kisvállalkozások, illetve a finanszírozó felek között.

Folyamatmenedzsment oldalról megközelítve, véleménye szerint az üzleti folyamatoknak a pontos ismerete és ezzel kapcsolatos tudásnak az átadása a finanszírozó fél felé az, ami egyfajta biztosítékot jelenthet a finanszírozónak arra, hogy pontosan tudatában legyen annak, hogy az általa finanszírozott összeg miként, hogyan, milyen célokra kerül majd felhasználásra.
Hanganyag: 24:17

Aszódi Bence
Streamnet Zrt., marketing menedzser
KKVHÁZ Audióvizuális Jövő Bizottság
elnök

A vállalkozási finanszírozás sokféle területre kiterjed a beruházások során, de az a tapasztalatuk, hogy a nagyobb cégek, merészebbek a digitális technológia, azon belül is AV technológiai beruházásokkal. Több forrást tudnak elkülöníteni vagy azért, mert könnyebben jutnak hozzá a forrásokhoz, vagy mert jártasabbak az ügyintézésben. A hatékonyságnövelésben és a kommunikáció fejlesztésében, nagy szerepet játszanak ezen technológiák, amelyet a kisebb cégeknek is szükségszerű lenne alkalmazniuk. Ehhez ők, mint szakcég nyújtanak nekik tanácsadást, viszont sokszor fordul elő, hogy a finanszírozási oldalnál már nem tudnak ezen cégeknek segítséget/tanácsot nyújtani. Véleménye szerint, hogy ha egy finanszírozó is benne lenne ebben az egyenletben, akkor mindenkinek egy nyertes helyzet alakulna ki, hiszen az általuk kvalifikált vállalkozások hatékonyságnövelési céljait támogató eszközöket finanszírozhatnának a bankok.

Felvetése:
Létezik szakcég és finanszírozó közti olyan megállapodás, ahol a szakcég értékesítését, támogatja a finanszírozó szervezet a KKV-nál?
Hanganyag: 28:06

Gáspár Péter Pál
GPP és Társai Kft.
ügyvezető igazgató

A javaslata egy olyan metodika, egy olyan segítő módszer, hogy nem a kkv-kat egyenesben, hanem az őket alkalmazó, az ő munkájukat igénybe vevő, a rájuk építő közepes vagy nagyobb cégeket kellene valamivel segíteni. Hogyha egy import kiváltásról van szó, vagy más, nehezen beszerezhető, külföldről idehozott félkész termékeknek az átadásáról, akkor olyan helyzetbe kellene hozni ezeket a kisvállalkozásokat, hogy az őket foglalkoztató nagy cégek érezzék, hogy nekik ez mennyire fontos és milyen gazdasági előnyöket jelent.
„Ezzel a keresztbe jövő injektálással tudnánk jobb helyzetbe hozni őket.” Javasolta Gáspár Péter Pál.
Hanganyag: 30:00
1:10:30

Bonyhády Elek
Argument Tanácsadó Kft
ügyvezető igazgató
Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakértője

Véleménye szerint a KKV-knak beszállítóvá kellene válni. Ez nagyon komoly szellemi és anyagi ráfordítást, energiát igényel és erre nincs mindig lehetősége, háttere a kisvállalkozásoknak.
Hanganyag: 31:42
1:11:34

Kovács János
Bankorg Kft.
ügyvezető, banki szakember

Partnerünk több mint két évtizeden keresztül foglalkozott finanszírozással. Véleménye szerint ma sincsen a helyén a kisvállalkozások finanszírozása. Egy bank abban professzionális, hogy pénzügyi tanácsadásra szakosodott és ismeri a likviditási problémákat, át tudja világítani a céget. Addig a kisvállalkozások legfeljebb stratégia oldaláról erősebbek. A probléma véleménye szerint pedig ott húzódik, hogy két fél között nincs összefogás, kellő partneri kapcsolat, ami az alapja mindkettőjük céljának, sikerének.
Kijelentette: Ne csak sikerfinanszírozás folyjon ki, mert ha a csúcsot finanszírozzuk, akkor elfeledkezünk azokról, akik csúcsra felhozhatók lennének. Jelenleg, a mesterséges intelligencia előre törésével, egyre jobban hiányzik ez a párbeszéd, a kontaktusok a két fél között.
Véleménye szerint a másik probléma az, hogy megfelelő módon a kisvállalkozásokat oktatni kellene a vezetési ismereteken belül. Már általános iskolában tantárgyként kellene tenni a banki oktatást.
Hanganyag: 34:37

Benkó Tamás
Unicredit Bank
véleményét magánemberként fejtette ki.

Felvetődött az a gondolat, hogy egy KKV finanszírozás az üzlet, vagy stratégia.
Véleménye szerint mind a kettő egyaránt fontos, hiszen főleg egy kereskedelmi bank azért dolgozik, hogy annak legyen megfelelő profitja. Minthogyha a kkv-k is azért dolgoznak, hogy az alaptevékenységből profitot generáljanak, hát a kereskedelmi bank sem más.

Stratégiai kérdés is véleménye szerint ugyanis, hogyha a banknak a portfólióját megnézzük, akkor a diverzifikáció nagyon fontos. Hogyha egy bank hitelez, akkor azt a pénzt el kell venni valahonnan, legfőképpen a betétesektől. Hogyha egy bank „elszenved” egy előtörlesztést, akkor azt a pénzt, amit a vállalkozó visszafizet, azt megint ki kell helyezni a gazdaságba. És van egy harmadik része is a történetnek, ha annak a hitelnek a futamideje alatt történik valami, mondjuk egy negatív piaci hatás, ami miatt a hiteladós nem tudja visszafizetni a pénzét, ez is egy probléma. Tehát, ha a kkv-t finanszíroz egy bank akkor a hiteltől való függés nem olyan szignifikáns, minthogyha meghitelez a top 10 versenyző egyikét. Mert hogyha egy kisebb hitel dől be, a bank mérlegét, eredménykimutatását nem sújtja nagymértékben.

Véleménye szerint mind a hiteladós, mind maga a hitelcél az első körülbelül 15 perces beszélgetés után 90 százalékos pontossággal megállapította, hogy lehet tovább vinni vagy nem.
A kereskedelmi bankoknak nagyon fontos a KKV szektor fejezte meg a hozzászólását.
Hanganyag: 37:00

Fetter István
CIB Bank
kisvállalati divízióvezető

Nagyon jelentős közvetett, illetve közvetlen állami támogatás áll rendelkezésre a kkv-k részére. Refinanszírozási programok, az NHP Növekedési Hitelprogram, de nagyon erőteljesen becsatlakozott az Eximbank is és részben a Magyar Fejlesztési Bank. Jelenleg pedig egyértelműen a legdominánsabb a KAVOSZ Széchenyi Kártya Program. Vannak nemzetköziek is természetesen, amik szintén elérhetőek. Egy másik témakör amit behozott a beszélgetésbe az az, amikor közvetlen vagy közvetett állami szereplők adnak érdemi valós tanácsadást, akár export-import témakörben, akár piacra lépés, akár egyéb más HR tanácsadás szempontjából. Véleménye szerint fontos lenne, hogy egyre nagyobb mértékben váljanak elérhetővé az európai uniós visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatások.

Nagyon sokszor egy mikro- kisvállalat nem feltétlenül banki finanszírozásra vágyik, hanem arra, hogy tőkeágon találjon magának befektetőket. Úgyhogy ezt érdemes lehet adott esetben különválasztani, fejezte be a felszólalását.
Hanganyag: 40:40

Az eddig elhangzottakra reagált Marczinkó Zoltán helyettes államtitkár úr

Azt látják most a Pénzügyminisztériumban, hogy messze magas szinten vannak a lakossági betétek és a vállalati betétek is. Ez köszönhető részben a minimálbérek, garantált bérminimum emelkedésének és azoknak a hatékonyságnövelő beruházásoknak, amelyeket a kkv-k is megvalósítottak az elmúlt időszakban. A 2009-11 közötti időszak volt az, amikor azok a cégek jöttek ki jól, akik befektettek és beruháztak és a jövőbe vetett hitüket eszközbeszerzésekben is megvalósították.
Véleménye szerint ezek azok az előremutató lehetőségek, tényezők, amik a gazdaságban bőven benne vannak.
Hanganyag: 45:08

Pulai György
Magyar Nemzeti Bank
Hitelösztönzők Igazgatósága
igazgató

Megerősítette, hogy a vállalatok betétállománya nagyon magas. Tehát nálunk a vállalatok betétállománya a GDP 30 százalékának felel meg, míg a régió más országaiban mondjuk 20.

Kiemelte, hogy a bankok sem jótékonysági intézmények, tehát ahogy elhangzott, nyilván ők is profitot szeretnének termelni, és nem cél az, hogy minden vállalkozás mindenféle célra kapjon forrást. Véleménye szerint ez senkinek nem jó.

Az adóforintok olyan hiteleket támogassanak, olyan beruházásokat támogassanak, aminek van értelme, amiben van potenciál, tényleg növekedési potenciál, ami tényleg a kkv-kat termelékenyebbé teszi.
Hanganyag 47:45

Solymos Gyula
Alpha Management Advisory Kft.
ügyvezető

Véleménye szerint, hogyha átlátható egy cégnek egy gazdálkodása, és képes ennek a folyamatát a finanszírozó felé bemutatni, elérhető, fejlett technológiákkal, akkor tudja csökkenteni gyakorlatilag a finanszírozásnak a kockázatát, és ezáltal olcsóbb is lehet akár a kamatszint.
Hanganyag: 56:10

Budai Erika
Unlimited Travel
ügyvezető igazgató

Utazási iroda és rendezvényszervező cég vezetője, aki ágazatspecifikusan közelítette meg a finanszírozás témát. Véleménye szerint a Covid idején, amikor a legnagyobb szükség lett volna a segítségre a turizmus ágazatnak a bankok kihátráltak a szektor finanszírozásából.
Most, ha valahova érdemes állami szinten befektetni, az a turizmus. A cél, hogy 16 százalékát a GDP-nek elérje az ágazat. Most 10-11 százalék között van, emelte ki Budai Erika. Ugyanakkor a kicsik egyre inkább veszítik el a pozíciókat, megjelentek a piacon a nagy befektetők, tehát nekik nagy szükségünk lenne egy rugalmas finanszírozásra.

Javaslata még az 55 év felettiek visszaintegrálása a turizmusba pozícióban, nagy szükség lenne a tapasztalatukra. Erre ágazatspecifikusan támogatást nyújtani.
Hanganyag: 59:36

Dr. Gábriel Gyula
Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda
irodavezető ügyvéd
KKVHÁZ Jogi Bizottság
elnök

Véleménye szerint az idegen tőke bevonásával történő finanszírozás másik nagy iránya a kockázati tőke igénybevétele, aminek jellemzője, hogy a kockázati tőketársaság átmenetileg tulajdont szerez a cégben, ellenőrzi a managementet, majd kilépési opciója van. Ez a startupok világában jellemző. Az új trendekre és fintech technológiákra is tekintettel javasolja a kormányzatnak a közösségi finanszírozás jogszabályi kereteinek megalkotását.

Valójában az MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) is egy speciális finanszírozási eszköz, forma, de épp nem a kkv-k ra jellemző, pedig annak megvan a jogi szabályozása. Elsősorban humánpolitikai eszközként alkalmazzák.

Finanszírozás másik oldalaira is kitért: Saját tőke bevonás, – amikor a tulajdonosok adnak finanszírozást a cégnek – köréből kiemelem az apportálást és a veszteség, tőkevesztés esetén alkalmazható pótbefizetést:
– nemcsak pénzbeli lehet a hozzájárulás, hanem ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog, szellemi alkotás vagy akár követelés (adott cég felé fennálló tagi kölcsön) is
– a pótbefizetés még a könyvelők között is ritkán ismert jogintézmény, pedig nagyon hasznos, előnyös szabályozása van: a könyvekben nem hiteltartozásként, hanem az eszközök között, ún. lekötött tartalékként szerepel, és ha a veszteségpótlás miatt nincs már rá szükség, visszafizethető a tulajdonosnak vagy ha lemond arról, akkor eredménytartalékba kerül, így osztalék lehet belőle. Mint az apport, ez is lehet nem pénzbeli is.

Vevői követelések kezelése: 60 napos fizetési határidő: Vállalkozások közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni, ha a pénztartozás teljesítésére 60 napnál hosszabb határidőt határoznak meg. Tudjanak róla és érvényesítsék a vállalkozások!
Hanganyag: 1:03:02

dr. Bíró Imre
Protamin Kft.
ügyvezető

Energetikai tanácsadással foglalkoznak, részben ingyenesen a BKIK keretein belül a tagvállalatok részére, részben tagja annak a 12 felkent tanácsadó cégnek, akik a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség által most kint lévő Energetikai Munkahely programban 70 %-os támogatással tanácsadást, energetikai tanácsadást tudnak nyújtani az ügyfelek számára.

A meglévő összegeknek a szerkezetén lenne érdemes változtatni, javasolta. A GINOP-ban csak és kizárólag a kutatás és fejlesztésre van vissza nem térítendő támogatás, a technológia fejlesztése pedig az informatikai cégeknél. Véleménye szerint a teljes vállalkozói szektor a vissza nem térítendő, maximum kedvezményes hiteleket tud igénybe venni.
A vállalkozók érdekében felvetette azt, hogy a KKV-kat kellene jobban segíteni. Javaslata a pályázatok szerkezetátalakítása.
Hanganyag: 1:05:32

Tarsoly Norbert
ProjekTech Kft.
ügyvezető igazgató

Egy kisvállalkozást vezet, üzletfejlesztési tanácsadással foglalkoznak. Véleménye szerint túldimenzionáljuk az állam szerepét, és annak a szerepét, hogy mindig valamilyen segítségre van szüksége a kisvállalkozásoknak. Nem tanítottuk meg a vállalkozókat igazán vállalkozni. A vállalkozói szaktudás hiánya miatt nem ismerik például a kockázati tőkebefektetés és a közösségi finanszírozás fogalmát. Azt gondolja, hogy az edukáció hiánya a fő probléma, ami miatt a kkv-k jelentős része hátrányba szorul.
Hanganyag: 1.07:56

Fert Mónika
Lagermax Autotranszport Kft.
HR vezető

Partnerünk a szállítmányozás világából figyelve fejtette ki a gondolatait. A finanszírozás hasznos, de a cégek satuba vannak fogva a finanszírozás, a munkaerőpiac és a felvevőpiac között, és a munkaerőpiacot az MT nagyon megnehezíti. Javaslata, hogy anélkül, hogy rabszolgapiacot hoznánk létre, a vállalkozásokat jobban kéne védeni és támogatni az MT-nek. Jelen pillanatban minden új törvény, ami kijön, az nehezíti a cégek életét. Azok pedig nem mernek kockáztatni, még ha kapnának is pénzt például oktatásra. (nem meri beleinvesztálni a kollégába, mert nem tudja ott tartani.). de a támogatásoknak együtt kéne jönnie az MT támogatásával.
Hanganyag: 1:13:14

Kiss Ernő
Magyar Napelem Napkollektor Szövetség
elnök

Elnök úr a saját ágazatából kiemelte, hogy amire nekik nagyon nagy szükségünk van, az a villamosenergia termelő beruházások, az akkumulátoroknak a támogatása, illetve a napelemes erőműveknek a támogatására és nemcsak pénzügyi, hanem szakpolitikailag is.
Az Energiaügyi Minisztérium által képviselt pozitív vonalakat, nagyon sokszor a piacnak egyes szereplői keresztülhúzzák és megakadályozzák, ezáltal nem lehet napelemes erőműveket építeni. Jelezte a villamos energia visszatáplálás megszüntetésének felülvizsgálata.  Fontos lenne a szakpolitikai támogatás is, azon kívül a beruházásoknak a támogatása. Gondolkodásmód és szemléletváltás a szakpolitika irányából ami előremutató lenne.
Hanganyag: 1:15:34

Dr Halász Rita
Blochchain Magyarország Egyesület
alelnök
KKVHÁZ Digitalizációt Támogató Bizottság elnök  

Üzletfejlesztési oldalon szakértője a Digitaltech Edih programnak. Ez egy magyar állam által és az Európai Unió által létrehozott program, amiben a kkv-k digitális fejlődését támogatják és ennek egyik aspektusa a versenyképességi felzárkóztatás mellett a tőkebevonás is. Fontosnak tartja, hogy minden, ami itt elhangzott fontos eleme lehetne egy olyan keretrendszernek, ami megalapoz egy kkv-kat érintő stratégiát vagy egy cselekvési tervet. Kiemelte a pénzügyi tudatosságot. Véleménye és tapasztalata, hogy a tudatos tervezés, a céges önismeret az az első és legfontosabb. Ha egy kkv nem tud üzleti tervet összeállítani, nem tud tovább lépni. Banki oldalról vagy állami oldalról jogos felvetés, hogy ha már támogatást adnak, annak meglegyen a haszna is.
Javasolja a mentorprogramok kihasználását.
Hanganyag: 1:17:50

Bánfi Krisztián
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
szakértő

Felvetette a mikro vállalkozások helyzetét. Véleménye szerint tény, hogy a vállalkozók becsületes emberek, nem akarnak csalni, nem akarnak adót sem elvonni sehonnan. De a nem megfelelő szabályozás miatt előbb-utóbb belekényszerülnek különböző olyan dolgokba, amiket nem szeretnének. El kellene érni, hogy kormányzati oldalról, adó oldalról és büntetés oldalról is, hogy ezek az apró családi vállalkozások, akik ebből élnek életben maradhassanak.
Hanganyag: 1:20:15

Kiemelt vendégeink zárógondolatai:
1:26:00

Benkó Tamás
Unicredit Bank

Javaslata, hogy úgy adjunk kedvező kamatozású hiteleket, akár forgóeszközhitelekre vonatkozóan is, hogy különböző fajta vállalásokkal egybekötve. Például forgóeszköz finanszírozás össze lenne kapcsolva egy energiahatékonyság növelő beruházással, vagy esetleg munkahelyteremtéssel, vagy hatékonyságnövekedéssel. Így gyakorlatilag nem adjuk oda ingyen a hitelt, hogy a tulajdonos majd a profitot esetleg osztalékként vegye ki, hanem egy olyan vállalást tegyen az adott társaság, amivel tudná biztosítani az adott társaságnak a versenyképességét, egy picit rájuk kényszerítve a beruházáshoz.

Fetter István
a CIB Bank
kisvállalati divízióvezető

Mindenekelőtt az edukáció, az oktatás fontosságát emelte ki. Ez természetesen részben állami feladat, de nem teljeskörűen. Nagyon sok jó program indult. Például a Hungarian Startup University kifejezetten újonnan alapított cégeknek nyújt segítséget. Külső mentorok bevonásával egy oktatást, képzést nyújt gyakorlatorientáltan. Egy nagyon jó ökoszisztéma kezd kijönni létrejönni Magyarországon, akár a fintechek, a startupok megsegítésére is.

Véleménye szerint az állami részről is, a privát szféra részéről is egyaránt maximális az elkötelezettség és közös az irány, azért dolgoznak, hogy a kkv-k helyzete javuljon, ahogy a múltban is már javult.

Marczinkó Zoltán
Pénzügyminisztérium
gazdasági elemzésekért és kiemelt támogatási programokért felelős helyettes államtitkára

Visszakanyarodva a konferencia fő kérdésére, miszerint a kisvállalatoknak a finanszírozása az gazdaságstratégiai kérdés vagy üzlet helyettes államtitkár úr véleménye szerint ez szorosan összefügg, és nem zárja ki egymást a kettő, sőt, kéz a kézben kell járjon. Természetesen az állam, a kormányzat nem tehet úgy, mint egy külső szemlélő, aki nézőként a színházban karba vonva a kezét nézi, hogy a gazdaság szereplői mit csinálnak, hanem aktív alakítója önmaga is a gazdaságnak, többek között például az állami megrendelésekkel, infrastrukturális fejlesztésekkel és gazdaságszabályozással.
Sok esetben az állam, illetve a kormányzat nem közvetlen támogatással tud hozzájárulni a kkv-kör boldogulásához, hanem a vásárlóerő megteremtésével, a lehetőségnek a megteremtésével. Az állam a lehetőséget igyekszik megteremteni a kkv szektor számára, legyen az fogyasztás, finanszírozás, vagy éppen megrendelés.

Végezetül Helyettes Államtitkár úr kiemelte, hogy örül annak, hogy itt, ebben a házban lehettek számos KKVHÁZ rendezvénynek házigazdája.

Köszönjük, minden részvevőknek a hasznos, előremutató gondolatokat.

Az esemény teljes hanganyaga: