Mit jelent a keleti nyitás a külpiacra orientálódó haza kis- és középvállalatok számára? Milyen konkrét állami mankókra támaszkodhatnak? Milyen újdonságok várhatók? Erről beszélgetett a KKVHÁZ.HU a szakterület vezetőjével.
Sok szó esik a keleti nyitásról, de kevesen tudják, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog működni, megvalósulni. Adódik hát a kérdés: hogyan is?
A világgazdaságban megnövekedett az EU-n kívüli feltörekvő országok, mint piacok jelentősége. A magyar külkereskedelemben magas az EU-tagországok szerepe, ők veszik fel a Magyarországon előállított exporttermékek több mint háromnegyedét. Ugyanakkor célunk, hogy – megtartva és lehetőleg erősítve az EU-ban elért pozícióinkat („nyugati tartás”) – Magyarország külkereskedelme és gazdasági növekedése kevésbé függjön egy-egy országtól vagy ország-csoporttól, illetve merítsünk a világgazdaság fejlődéséhez átlagon felüli mértékben hozzájáruló régiók teljesítményéből. Ezt szolgálja a nagy fejlődési dinamikát mutató országok irányába történő „keleti nyitás” kezdeményezés. A külgazdasági stratégia részeként megkülönböztetett figyelmet fordítunk a magyar vállalatok keleti irányú, azaz Kína, Oroszország és egyes FÁK országok, India, Távol- és Közép-Kelet, a Közel-Kelet, Afrika, valamint Dél-Amerika felé történő térnyerésének. A keleti nyitásnak ugyanakkor meghatározó tényezője Németország, hiszen a hazai KKV-k termékeinek keleti piacra jutása gyakran német termékekbe integrálódva valósul meg.
Milyen konkrét lépésekre számíthat a (szak)kormányzat részéről az érintett kkv-szektor?
A keleti irányú exportképesség javítása az eddigieknél erőteljesebb állami szerepvállalást és rásegítést igényel. Korszerűsítjük a külgazdaság intézményrendszerét, fejlesztjük a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) relációs tevékenységét, az igényekhez szabjuk a külpiaci hálózatot (KGSZ-hálózat). Emellett a vállalkozások számíthatnak arra, hogy keleti piaci tevékenységükhöz aktívabb exportbiztosítási és finanszírozási támogatást kapnak a Mehibtől, illetve az Eximbanktól. Vállalkozói szempontból további jelentős lépéseket is teszünk. Megnyílnak a kkv-k – főként Európán kívüli – exportjának elősegítésére és lebonyolítására hivatott kereskedőházak, ebben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is szerepet vállal. Újragondoljuk a kötött segélyhitelezés koncepcióját, s dinamizáljuk a felsőszintű kapcsolatokat (elnöki, miniszteri, miniszterelnöki találkozók), a Gazdasági Vegyes Bizottságok (GVB-k) és üzleti tanácsok üléseit. Végül, de korántsem utolsó sorban a külképviseletek tevékenységében növeljük a konkrét üzleti és együttműködési kapcsolatok fejlesztésének a támogatását.
Milyen programok lesznek, milyen ütemezésben? Gondolok itt konkrét pályázatokra, kampányokra, stb.?
Az egyik a HITA által meghirdetett kereskedelemfejlesztési pályázati rendszer, melynek október 11-én jelent meg az idei második félévre és a jövő év első felére szóló pályázata. Célja a magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének a javítása, elsősorban a kkv-k külpiaci értékesítésének az elősegítése. Új eleme e pályázatnak, hogy a földrajzi Európán kívüli programok során állami támogatás jár az utazási költségekhez is, továbbá a „keleti nyitás” célpiacaira a felhívásban meghatározott kiállításokon a cégek magasabb támogatási intenzitással vehetnek részt. A fent említett kereskedőházi hálózat is konkrét újdonság lesz. Jelenleg még a kereskedőházak létrehozásának előkészítő fázisában vagyunk. A közeljövőben – esetleg még idén ősszel – a hazai kereskedőház központ felállítása mellett, 3-4 viszonylati kereskedőház létrehozására van reális esély. A HITA erre úgy készül, hogy programjainak egy részét már a megcélzott relációkra hangolta, így például 2012 tavaszán azeri beutazó delegációt fogadott és segítette a KKV együttműködést agrártechnológia-transzfer vonalon. Feltétlenül szólni kell továbbá a Wekerle-tervről, amely a kkv-k Kárpát-medencei pozícióinak az erősítését segíti elő. Ennek keretében javaslatokat teszünk a térségi infrastruktúra összehangolására, a munkaerőpiac egységesebbé tételére, valamint határon átnyúló ágazati együttműködések kialakítására, a beszállítói kapcsolatok fejlesztésére. Számíthatnak az érintett területeken a Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodáinak a támogatására: a hálózat kiépítése folyik, az év végéig 6 országban 11 üzletfejlesztési iroda lesz már. Ezek egyébként a többi között közbeszerzési információszolgáltatást is végeznek, eljárásjogi tanácsadással egyetemben.
A tervezett vagy éppen startoló (fenti) programok mellett mit figyeljenek a kkv-k?
A kkv-k nemzetköziesedéséhez, keleti irányú nyitásához több, jelenleg is futó program, intézkedés is hozzájárul. Például a GOP-3.3.3 kódjelű, „A mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása” című pályázat keretében összesen 3 milliárd forint áll a vállalkozások és a tanácsadók rendelkezésére. A GOP-1.3.1/D kódjelű, „Beszállítói programok” című pályázat azon vállalkozásokat támogatja, amelyek már rendelkeznek beszállítói múlttal, és alkalmasak arra, hogy innovatív fejlesztéseik, belső hatékonyságuk növelése és kapacitásaik bővítése révén új megrendelőket és piacokat szerezzenek.
Említette az Eximbankot és a Mehibet, amelyek nem is olyan régen kerültek vissza a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Új menedzsmenttel működik a két intézmény – mi más újdonság várható tőlük?
Az Eximbank, illetve a Mehib – amely az exportőröknek, kkv-knak állami támogatást közvetítő immár gazdaságpolitikai eszközrendszer – exportfinanszírozást (refinanszírozás és közvetlen finanszírozás; elő- és utófinanszírozás) és exportcélú garanciákat (hitelfedezeti és kereskedelmi) vállal, illetve exporthitel-biztosítást (rövid és közép-, hosszú lejáratú) nyújt ügyfelei részére. Az intézmények rendelkezésére állnak azok az eszközök, melyekkel gyorsítani és bővíteni kell a hitelkihelyezéseket.
Mi várható az elkövetkező időszakban a keleti nyitást, s azon belül is a kkv-szektort érintő területeken?
A hazai vállalkozások helyzetbe hozásának eszközrendszere folyamatosan bővül. A Kormány stratégiai együttműködési megállapodást kíván aláírni a legjelentősebb magyarországi befektetőkkel, amellyel egyebek mellett a helyi kis- és középvállalkozások piaci esélyeit is javítja. E megállapodások célja elsősorban a cégek magyarországi termelésének bővítése és a hazai beszállítói együttműködés szélesítése. A HITA Befektetésösztönzési Főosztálya jelenleg 148 aktív projektet és megkeresést kezel. Mindenesetre a hazai kkv-ket a HITA már a projektek implementációs szakaszába igyekszik bevonni, és ahol lehet, ajánlásokat tesz a hazai beszállítói háttérre vonatkozóan, hogy a befektetői szándékokat Magyarországnak kedvező irányba terelje. Ezen túlmenően számos, a keleti nyitást szolgáló magas szintű találkozó, fórum kerül megrendezésre. Ígéretesen alakul az együttműködés Magyarország és Kína között, a kínai tőkebefektetések értéke mintegy 2,5 milliárd dollár, s a legutóbbi, kazincbarcikai Wanhua-beruházást további hat-nyolc jelentős projekt is követheti. A közelmúltban sikerrel zárult az Magyar-Azeri Gazdasági Vegyes Bizottság budapesti ülése, amelyen Magyarország és Azerbajdzsán gazdasági együttműködésének lehetőségeiről tárgyaltak.
N. Vadász Zsuzsa
kkvhaz.hu
