Mindennek ára van, szoktuk mondani. Nincs ez másképp a pénzzel sem.
Ha kölcsönt kapunk, az pénzbe kerül annak is, aki adja. Ha nem adná nekünk, befektetné, és ő kapna érte hozamot (pl. betét kamat). Ezért aki kölcsönt ad, az minimum ezt a látens „veszteséget”, valamint a saját költségeit is felszámítja nekünk, ha nem akar veszíteni. Ezt teszik a bankok is, nem elfelejtve az árba a nyereségüket is belekalkulálni. Mint tudjuk ez az ár a KAMAT.
Mire kell odafigyelni hitelfelvételnél? Milyen módon számíthatja fel a kamatot a bank? Erről szólok néhány szót a továbbiakban.
Változó vagy fix kamatozás?
A bank a kamatot kötheti az úgynevezett bankközi rátához, attól függően, hogy milyen devizában veszi fel az adós a hitelt. Ha forintban, akkor a BUBOR- hoz, ha devizában (pl. euróban vagy dollárban), akkor az adott deviza bankközi rátájához, többnyire a LIBOR-hoz köti a kamatozást. Tehát minden devizának megvan a maga bankközi rátája, így pl. EUR LIBOR vagy EURIBOR, USD LIBOR stb.
A bankközi rátát, leegyszerűsítve, a bankok egymás közötti hitelezésének átlagos szintje határozza meg, meghatározott számítás szerint. Megkülönböztetünk napi, heti, havi, háromhavi, évi stb. BUBOR-t, LIBOR-t. (A Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR) pénzügyi referenciamutató előállítását és kezelését a Magyar Nemzeti Bank végzi.)
A kamat meghatározása változó kamat esetén:
Hitelkamat (%)= „x” havi LIBOR/BUBOR (%) + „y „(%) kamatfelár /év
Heti BUBOR / LIBOR esetén hetente, havi esetén havonta és így tovább változik a kamatunk. Tehát ha 3 havi LIBOR-hoz kötötték az árat, akkor 3 hónapig a bank azonos szinten tartja a kamatot, ezt követően viszont hozzáigazítja az akkor aktuális 3 havi BUBOR -hoz.
Nézzünk egy példát: 3 havi BUBOR + 1 %/év kamat esetén amennyiben a 3 havi BUBOR = 0,5%, akkor a hitelfutamidő első három hónapjában a kamatunk 0,5% + 1% /év, vagyis évi 1,5% lesz. Amennyiben a BUBOR elmozdul és három hónap elteltével pl. 0,6%-ra emelkedik, akkor a következő három hónapra a bank 0,6% + 1% = 1,6% / év kamatot fog megállapítani. (Megj. ezek nem az aktuális kamatszintek, csak példák! szerk. )
Nézzük ugyanezt Ft-ban mondjuk például 100 MFt összegű hitelkintlévőség esetén.
Az első három hónap fizetendő kamata eszerint:
100.000.000 *1,5% / 12 *3 = 375.000 Ft ,
míg a második három hónap esetén:
100.000.000*1,6% / 12 *3 = 400.000 Ft
Mikor melyiket válaszszam?
Amennyiben szeretnénk elkerülni, hogy az előre megállapított kamat eltérjen a piaci kamatozástól, például kamatcsökkenés, vagy bizonytalan kamatkörnyezet esetén akkor válasszuk a változó kamatozást. Elsősorban rövid lejáratú, éven belüli hitelek esetén kerül ez alkalmazásra. Minél rövidebb a hitel, annál rövidebb periódusú (pl. 1 hetes 1 hónapos BUBOR/LIBOR) kamatozást érdemes a banknál kialkudni. Figyelem: a kamatfelár fix, a teljes hitel futamidő alatt állandó!
A fix kamatozás esetén a bank előre megállapítja a teljes kamatot, nem bontja meg, végig ugyanaz a szint. Minél hosszabb a futamideje a kölcsönünknek, annál kockázatosabb előre hosszú távra fix kamatot megjósolni. Ez természetesen ahhoz vezet, hogy a fix kamatba a bank beárazza a pénzpiaci kamatváltozás kockázatát (mivel ha változik a piaci kamat, változik a bank forrásköltsége is) , tehát a fix kamat ugyanarra a futamidőre szinte mindig magasabb, mint a változó kamat.
Ügyfélként alacsony piaci kamat környezetben (mint például a mai), érdemes a fix kamathoz ragaszkodni akkor is, ha adott esetben összevetve a változóval ez a hitelfelvételkor magasabb valamivel. De a példánknál maradva, gondoljunk bele: 10 évre előre pl. 3%-os fix kamatozású beruházási, vagy projekthitelt felvenni mennyivel előnyösebb, mint azzal a kockázattal szembe nézni, hogy esetleg emelkednek a kamatok, és 5 év múlva már maga a LIBOR / BUBOR jóval magasabbra nő, mint a mi hitelünknek a jelenlegi teljes ára!
Ez egyébként a jelenlegi helyzetben reális „veszély”, mivel a külföldi (legfőképpen az amerikai) pénzpiacokon a szakemberek kamatemelést várnak.