A Pénzügyminisztérium Nagyterme adott otthont 2024. április 15-én a felnőttképzés immár negyedik alkalommal megrendezett szakmai csúcstalálkozójának.
A konferencia védnökei voltak: Dr. Hankó Balázs Innovációért, Felsőoktatásért, Szakképzésért és Felnőttképzésért felelős Államtitkár, Dr. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, valamint Dr. Prohászka Balázs, a KOMÉTA ügyvezető helyettese, a KKVHÁZ KKVBARÁT Nagyvállalati Bizottsága elnöke.
Az esemény kiemelt résztvevői voltak Dr. Varga-Bajusz Veronika, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Sepsi Zsigmond, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felnőttképzési osztályának elnöke, Palotás József, a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületének elnöke, Dr. Kerékgyártó Gábor, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési és Szolgáltatási Igazgatóság igazgatója, Aszódi Bence, a Streamnet Zrt értékesítési vezetője, Kovács Judit a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felnőttképzési operatív vezetője, valamint részt vett a közös gondolkodásban a területet irányító tárca több magasrangú képviselője, sok Szakképzési Centrum szerte az országból, kis- és közép vállalatok, egyetemek képviselői.
Az eseményt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a KKVHÁZ a Magyar Gazdaság Kávéháza közösen szervezték.
Gulyás József a KKVHÁZ elnöke az esemény moderátora, nyitó gondolatai között elmondta:
„A felnőttképzést az ország versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú területnek tekintjük. A gazdaságszabályozás, a vállalkozás finanszírozás mellett a képzés a legjelentősebb állami beavatkozási terület a versenyképesség érdekében”.
A felnőttképzés kérdését két kerekasztal vitabeszélgetés járta körül. Az első vezérgondolata a felnőttképzés helye a versenyképességi tennivalók között, míg a második a felnőttképzés érdekviszonyai voltak.
RÉSZLETESEN AZ ALÁBBI HANGANYAGBAN
A tanácskozás második részében a megjelent mintegy 50 fő kávéházi hangulatú kerekasztaloknál (fókuszcsoportok) a felnőttképzésnek, mint nemzeti erőforrásnak a SWOT analízisét készítette el.
Két-két fókuszcsoport foglalkozott az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és a veszélyek kérdésével.
A KKVHÁZ kávéházi vitaasztalai meglepték a téma szakértőit, de az egymással is rivalizáló prezentációk eredménye kiemelten hasznosnak bizonyult
A SWOT ANALÍZIS EREDMÉNYEI
ERŐSSÉGEK
Vargáné Parrag Jolán
BlazeArts Kft. FORPSI képviseletvezetője, a kisvállalatok internetes jelenlétének szakértője
A felnőttképzés, az akár ingyenes képzések igénybevételével mindenki számára elérhető.
Online térben is megvalósíthatóak már, így rugalmasabban, többek számára elvégezhetőek.
A felnőttképzésben már jobban hangsúlyosabbak az egyéni célok, így sokkal nagyobb a hatékonyságuk is. A cégek azáltal, hogy célzottan el tudják küldeni a munkavállalóikat különböző képzésekre, a versenyképességüket is tudják növelni.
Szatmáriné Dr. Balogh Mária
pálya tanácsadó, munkahelyi szervezeti szakpszichológus
Rugalmasság és testre szabottság, -azaz a munkahely piac ma képes együtt mozogni az állandóan fejlődő igényekkel.
A hídképzés ma érvényesül a munkaerőpiac és a képzőhelyek között.
A duális képzésünk nagy érték. Ott ahol jól csinálják. Itt vannak követendő példák.
Léteznek már olyan szakképzések, ahol a saját cégnél lehet gyakorlatot szerezni.
GYENGESÉGEK
Kavalecz Gábor
Veszprémi Szakképzési Centrum főigazgató
A Kormányrendelet értelmében a szakképzési centrumok nagy szerepet kaptak a felnőttképzésben. Alapszakmákat csak a szakképzési centrumok képezhetnek, ami nagy felelősséggel is jár részükre.
Jelenleg Magyarországon 177 alapszakma van. E mellett részszakmákat is képezhetnek.
Az egyik gyengeség amit a csoport felsorolt az a kommunikáció
Két alapszakma plusz egy szakképesítés mindenki számára ingyenesen biztosított a szakképzési centrumok által. Ezt kevesen tudják.
A másik gyengeség az az oktatók és a humán erőforrás képzés.
Vannak olyan speciális területek, ahol már gondot okoz az oktatók hiánya.
A harmadik gyengeség pedig a cégek hozzáállása a felnőttképzéshez.
Látni kell, hogy a dolgozók képzése a vállalkozás számára egy plusz hozzáadott értéket jelent. Ezáltal hosszú távon fejlődni tud a cég a piacon.
Katona Róbert
BlazeArts Kft. FORPSI, IT menedzser
Finanszírozás
A finanszírozás megfelelő csoportosítása és kiosztása.
Azon résztvevők előnyben részesítése, akik jobban rá vannak szorulva a támogatása.
Kommunikáció
A már meglévő kommunikációs csatornák jobb kihasználása (Posta/ügyfélkapu). A különböző szervezetek, kommunikációs csatornáinak használata, nem szükséges újabb csatornákat kialakítani.
Folytonosság
Képzések kommunikálása. A felnőttképzési lehetőségek folyamatos, szinten tartó informálása mind magánszemélyek, mind vállalatok számára.
LEHETŐSÉGEK
Balázs A. Dávid
Badatech Solutions Kft. ügyvezető
Adat alapú folyamatmenedzsment és automatizálási szakértő
Az intézményi rendszer bürokratikus kötöttségének enyhítésével teret lehetne jobban adni a módszertani fejlesztéseknek.
Képzések adókedvezményekkel való támogatása egy nagy lehetőség lehet, mivel a felnőttképzésben résztvevők jelentős része aktív munkavállaló, számukra és az őket foglalkoztató cégeknek is könnyebbséget jelenthetne az a fajta támogatás.
A képzés és tanácsadó rendszer felülvizsgálata. A felnőttképzés tartson lépést a változó trendekkel.
A vezető utánpótlás hiányosságainak feltárása. A kiöregedő vállalkozói réteg nemzetgazdasági szinten is jelentős problémát jelent. Ennek a beintegrálása a felnőttképzésbe jelentős lehetőséget rejthet.
Dr. Kárpáti – Daróczi Judit
EDUTUS Egyetem egyetemi docens
A KKV-knak sok esetben nincs forrásuk arra, hogy képezzék a dolgozóikat. Lehetőség lenne, ha az adójuk bizonyos %-át oktatásra költhetnék. Nem csak a cégek kaphatnának ilyen adókedvezményt, hanem egyének is.
A mikrotanúsítványoknak fontosabb szerep is juthatna.
A pár órás, valamint kisebb képzések mikró tanúsítvánnyal való ellátása, amiket kreditként be lehetne váltani egyéb, későbbi képzésekre.
Generációk közötti tanulás kihasználása, valamint a IT és a mesterséges intelligencia előtérbe helyezése a képzéseknél.
VESZÉLYEK
Csordás Ferenc Károly
Ungarn Consulting Kft., export-import támogató vállalat ügyvezető
Az aktív tudás hiányzik a leendő munkavállalók egy részénél.
Az oktatók naprakész tudással rendezzenek.
Bizonyos szakképzéseknél, oktatásoknál indokolatlan a kötelező jelleg. Ezt a régi jogszabályok felülvizsgálatával orvosolni lehetne.
A vezetőknek, ha oktatásra küldik a munkavállalóikat tisztában kell lenniük azzal, hogy ez mennyiben, mivel járul hozzá a cég sikeresebb működéséhez.
Hazai képzés és elvándorlás kérdésköre egy veszélyforrás, de előnnyé is fordulhat, ha az elvándorolt személy pár év múlva hazajön valós nyelvtudással és szakmai tapasztalattal.
Varga Martina
Kulturális és Innovációs Minisztérium, Felnőttképzési Főosztály, főosztályvezető
(Leszögezte, hogy az elmondott vélemények a csapata véleményét tükrözi, mintsem a kormányzati véleményt.)
A mai felnőtteket nehéz rávenni a tanulásra, nincs kellő orientációja, motivációja és nincs is megfelelő információja arra vonatkozóan, hogy milyen képzéseket vehet igénybe.
Tananyag fejlesztés: Innovatív, gyakorlatorientált tananyagokra van szükség. Ezt a folyamatosan változó világ már megköveteli. A mikrotanúsítvány jó lehetőség, hatékonyan tudja a munkaerőpiaci igényeket kielégíteni.
Képzők és képzések minősége, eredményesség mérése.
Jobban kellene a képzést elvégzők visszajelzéseit figyelni és a képzőnek elfogadni, a javaslatokat.
Köszönjük minden megjelentnek és prezentálónak az aktív részvételt!
A megjelentek további véleményét, észrevételeit és hozzászólásait a cikk alján olvashatják.
Az esemény képgalériája:
VÉLEMÉNY
a IV. Felnőttképzési Szakmai Csúcstalálkozóról
az előzetes anyagok alapján
(plenáris ülés hangfelvétel-tartalma, kerekasztal beszélgetések írásos összefoglalói)
Dr. Zachár László PhD
főiskolai tanár, professor emeritus
Milton Friedman Egyetem
Általános véleményként: célratörőnek tartom a konferencia címének és fő tartalmának megválasztását – Felnőttképzés a hazai versenyképesség tartaléka –, hogy ti. az a felnőttképzést a versenyképesség támogatásának szemszögéből vizsgálta – stratégiai és megvalósulási aspektusból egyaránt! Ennek hasznosságát jól szolgálta a találkozó kettős módszere: a felnőttképzés területét szervező, illetve befolyásoló vezető szakemberek moderációval segített vélemény-kifejtése, illetve a gyakorlati szakemberek problémafeltáró beszélgetései.
A fentiekből következően a konferencia összefoglalóját stratégiai, szakágazati, illetve gyakorlati megvalósulási témakörökre bontanám, melyekhez egy-két megjegyzést, illetve javaslatot teszek.
- Stratégiai jellegű konferencia-állásfoglalás
Alapvető fontosságú kérdésnek tartom a konferencia álláspontjának rögzítését a felnőttképzés jelentőségére vonatkozózóan, amelyre hivatkozva még erősebben igénylik a résztvevők, illetve a szervezők a kormányzati felelős szervek fejlesztő támogatását.
Kiindulási pontként Gulyás József bevezető kulcsgondolatát hangsúlyozom, mely szerint: „A felnőttképzést az ország versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú területnek tekintjük. A gazdaságszabályozás, a vállalkozás finanszírozás mellett a képzés a legjelentősebb állami beavatkozási terület a versenyképesség érdekében”.
Ezzel egyetértve ugyanakkor javasolom, hogy az összefoglaló mondja ki: a felnőttképzés kulcsfeltétele és -eszköze a versenyképesség fenntartásának és fejlesztésének!
Ennek igényét – mint a konferencia egyik eredményét – a plenáris ülés résztvevői mondták ki akkor, amikor a moderátor kérésére összeállították a felnőttképzés érdekstruktúráját (egyéni, vállalati, társadalmi, illetve kormányzati és országos). Más szóval kimondták, hogy a versenyképes emberi erőforrás (tudás és cselekvőképes szakértelem) biztosítása a felnőttképzés igénybevételével mindegyik társadalmi, gazdasági és kormányzati szereplőnek – nem utolsósorban az egyénnek – felelőssége és feladata.
Amennyiben ez az álláspont elfogadható, akkor az összefoglalóban célszerű a konferencia résztvevőinek nevében hangsúlyosan kérni a kormányzatot, hogy a felnőttképzést tekintse kiemelt stratégiai fontosságú oktatási-képzési ágazatnak, és ennek megfelelően folyamatosan és célorientáltan ösztönözze és támogassa.
2. Szakágazati szektorok
Eredménye a konferenciának, hogy világosan vázolta, illetve rögzítette a felnőttképzés három fő intézményi szektorának – a felsőoktatásnak, a szakképzésnek és a gazdasági vállalkozásoknak – szervezeti és tartalmi feladat-elkülönülését, ugyanakkor a három szektor ilyenirányú tevékenységének kölcsönhatását, más oldalról: együttműködési igényét és feladatát.
Véleményem szerint az összefoglalóban megjegyezhető, hogy a három szektor programok mentén történő együttműködését – szintén célorientáltan és kiemelten – a kormányzat képes hatékonyan ösztönözni, ezért azt a konferencia résztvevői igénylik.
Indokoltnak tartom az összefoglalóban kiemelten (is) szólni a három felnőttképzési szektor szolgáltatórendszeréről: a képzési vállalkozások cél- és feladatrendszerének megvalósulásáról, hangsúlyozottan a felnőttoktatók és szakértők/tanácsadók helyzetéről (működési feltételek, felkészültség, utánpótlás).
Ezt a szerteágazó problémakört exponálták a SWOT-kerekasztal csoportokban is (pl.: a „Gyengeségek”-ben – Kavalecz Gábor 4. megj.; a „Veszélyek”-ben – Csordás Ferenc Károly megj. 2.mondat; a „Lehetőségek”-ben – Balázs A. Dávid 3. megj.)
A kérdéskör felvetését azért is tartom indokoltnak, mivel a meglévő problémák megoldásához szükséges kormányzati segítség igénylése nyilvánvalóan nem csak a BKIK, illetve az FSzOSz érdeke, annak ellenére, hogy alapvetően ők képviselik a felnőttképzés szakembereit.
- A felnőttképzés gyakorlati megvalósulása
A felnőttképzés összetett feladatrendszerének gyakorlati megvalósulását a konferencia résztvevői – SWOT-analízis módszerével – az egyes elemzési szempontoknak megfelelően szervezett kerekasztal-beszélgetéseken elemezték, illetve értékelték, és megoldási/fejlesztési javaslatokat is tettek. Ugyanakkor ezzel a módszerrel óhatatlanul is keletkeznek/keletkeztek tartalmi átfedések, tekintve, hogy az „analízis” mindig egy adott tartalmi/tevékenységi jellemzőre vonatkozik, azt pedig egymástól eltérően értékelhetik a szakemberek. (Különösen azok, akik nem azonos csoportban vannak).
A fentiekből következően a véleményeket elvi okból nem bírálhatom, hiszen azok megalapozottan – az adott szakember tapasztalata alapján és nézőpontjából – kerültek megfogalmazásra. Ennek figyelembe vételével ugyanakkor a vázolt véleményekkel alapvetően egyetértek, azokat reálisnak látom, felvetésük is időszerű, hiszen a szakemberek hosszabb idő gyakorlata alapján fogalmazták meg.
Egyetértésem „bizonyítéka”, hogy a felnőttképzési szolgáltatókra vonatkozó javaslatomat éppen a kerekasztal-beszélgetéseken elhangzottakkal támasztottam alá.
Eldöntendő kérdésnek tartom, hogy az elküldendő konferencia-összefoglalóban ebben a szerkezetben – azon belül a jelenlegi megfogalmazásban – maradnak-e a rögzített vélemények, vagy azokat tartalmi problémakörökbe rendezik-e a szerkesztők. Mivel utóbbiban nem kértek közreműködést, így azzal most nem foglalkoztam. (Ha később kellene, a tartalom-címekben nyilvánvalóan meg kellene egyeznünk.)
Budapest, 2024. április 21.
A véleményt készítette:
Dr. Zachár László PhD
főiskolai tanár, professor emeritus
Milton Friedman Egyetem
Kommunikáció- és Művelődéstudomány Tanszék
mail: zachar.laszlo@uni-milton.hu
zachar.laszlo46@gmail.com
mobil: +36-30-565-8480
