Tisótzki István a KKVHÁZ Marketing Bizottság elnökének írása.

A napokban hallgattam egy előadást Dr. Bombera Krisztinától. Egy banánfajtáról beszélt, aminek a génállománya teljesen homogén volt és egy gombafertőzés kipusztította. A heterogén, sokszínű működési rendszerek sokkal ellenállóbbak az emberi közösségekben is.

Miért hoztam ezt ide?

Mindig is hittem, hogy a természet törvényei irányítanak. Minden ember sorsa, döntései következménye. Az életünk alakulását a jövőben, jelenlegi döntéseink határozzák meg. A bennünket ért hatások és a rájuk adott válaszaink között mindig van egy hely a szabad döntésre. Mindig van egy jobb választás. A döntéseinket szabadon választjuk, de döntéseink következményeit a természet törvényei irányítják.

Ha valaki érti a természet törvényeit, akkor nagyobb biztonsággal meg tudja „jósolni” a döntések és pillanatnyi helyzetek közép-, hosszú távú következményeit. A jövő akkor megjósolható, ha magunk kreáljuk, ebből adódóan jövőnk alakulását az határozza meg, milyen döntéseket és cselekedeteket teszünk itt és most.

Azt a világot, amiben élni fogunk a jövőben, azok a döntések határozzák meg, amiket itt és most hozunk. De milyen világot építünk, mit akarunk létrehozni, alkotni, mi a közös cél, miért dolgozunk, miért élünk?

Amikor megszülettünk, kaptunk a sorstól egy rövid időt és egy lehetőséget, hogy egy jobb világot hagyjunk hátra, mint amilyen a világ, a környezetünk akkor volt, amikor először felsírtunk a születésünk pillanatában.

Most, amikor „válság van”, amikor a régi minták, módok látszólag hirtelen már nem működnek, amikor a régi tanítások és a régi válaszok már nem jelentenek megoldást, akkor a kérdés még mindig ugyanaz: Milyen világot építünk?

Az életünkre, az üzletünkre, vállalkozásunkra állandó külső hatások adnak ingereket. Ezekre a döntéseinkkel reagálunk, amiben a „nem döntés” is reagálás.

Alapvetően két hatástípus van. Az egyik egy látható, akár drasztikus hatás, ami mostanság egyre inkább előre nem jósolható. Ilyen volt a Covid fertőzés, vagy a háború, de ilyen a ChatGPT-4 megjelenése is, amit exponenciális sebességgel fognak követni újabb technológiák.

A másik hatástípus „lappangó”, cseppekben érkezik. Ha ez negatív, pusztító, romboló, akkor olyan, mint a rák, mire észrevesszük a komoly tüneteket, már késő. Az „utolsó cseppet” a pohárban megelőzi ezernyi apró korábbi csepp, jelek, amiket nem veszünk észre, nem tulajdonítunk neki jelentőséget, átkeretezzük, bagatellizáljuk.

Jó hír, hogy apró cseppek lehetnek építők, fejlesztők, teremtők, előre vivők is. A végén nem mindegy, hogy a pohár édes szörppel, méreggel vagy édes szörpbe kevert méreggel lesz teli.

Mindig is hittem, hogy semmilyen emberi kapcsolat nem tartható fent hosszú távon csak az, ami kölcsönösen előnyös. A XXI. században az emberi kapcsolatokban és a vezetésben két fontos dolog kell: karakter és kompetencia. A karakter, azt a jellemet takarja, amilyen emberek vagyunk jó és rossz tulajdonságainkkal együtt, ahogy viselkedünk, ahogy érzünk, ahogy gondolkodunk, amit mondunk. Idegen szóval az integritás jellemzi leginkább, vagyis mennyire van összhangban a gondolatunk, az érzésünk, a cselekedetünk és az, amit kimondunk. A kompetencia, a tevékenységi területünkön az „eredményes és befejezett munkát” jelenti. A kapcsolódásainkban más emberekhez a bizalom sebessége döntő.

Miért is olyan lényeges kérdés a bizalom, vagy a bizalom hiánya?

A XXI. században a sebesség és a profit (bevételek és költségek különbsége) ugyanolyan fontos marad és semmi sem gyorsabb, mint a bizalom sebessége. A bizalom hiánya ezzel ellentétben a legnagyobb költség, ami felmerülhet egyéni, családi, közösségi, vállalati és társadalmi szinten.

A bizalomhiány költsége, vesztesége, olyan „láthatatlan adó”, amit érintettjei talán nem is tudatosan „fizetnek”, de nagyságrendje sokkal nagyobb, mint a „látható adók.” A magas bizalmi kultúrával rendelkező közösségek „anyagilag és vagyongyarapodás” szempontjából is versenyképesebbek hosszútávon, mint az alacsony bizalmi kultúrával rendelkezők. A bizalmi kultúra szintje egy közösségben a gazdasági, pénzügyi fenntarthatóság, ill. ezen túlmenően a hosszú távú életben maradás alapvető tartópillérének erősségét is jelzi.

A mostani világgazdasági helyzetet minden szinten bizalmi válság előzte meg, bizalmi válság okozta, bizalmi válság tartja fenn. Emberek és emberek vezette intézmények iránti bizalom rendült meg és a kiút is csak a bizalmi szint fokozatos és következetes visszaépítésével lehetséges.

Gondolatébresztőnek nézzünk néhány szintet, ahol a bizalom hiánya anyagilag is mérhető veszteséget, „láthatatlan adót” jelent az érintett embereknek, szervezeteknek, közösségeknek.

A BIZALOMVESZTÉS PÉNZBEN MÉRHETŐ VESZTESÉGE:

1, EGYÉNI SZINTEN: A bizalom hiánya az önbizalom hiányát jelenti. Önbizalom hiányában az egyén nem kreatív, nem kezdeményez, nem keresi a munkát, nem dolgozik, lassabban ér el célokat, a tehetségét nem kamatoztatja maga és a közösség javára. Visszahúzódó és mások „prédájává” váló vagy mások tartós segítségére szoruló ember lesz, hamar feladja, ha a dolgok nehezebbre fordulnak, nem épít, nem alkot, nem gyarapít, „lehúz” másokat is, a környezetét is, tartósan gyengíti a közösséget. Ennek költsége, vesztesége, elmaradt haszna pénzben mérhető mind az egyén, mind a közössége számára.

2, CSALÁDI SZINTEN: A bizalom hiánya válásokhoz, vagyonok elvesztéséhez, cégek széthullásához, felépített vállalatok szétveréséhez, stresszes és betegségekkel terhelt hétköznapokhoz, elkallódott utódokhoz, magára hagyott idős szülőkhöz és nagyszülőkhöz, titkolózásokhoz és napi taktikai és manipulációs küzdelmekhez vezet, ami „lassít” és pénzben mérhető anyagi veszteséget okoz.

3, EGYÉNEK ÉS INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI BIZALOMVESZTÉS:

A bizalom hiányában az emberek otthon tartják pénzüket (ami folyamatosan veszt vásárlóértékéből az infláció, drágulás miatt) és nem bízzák szakértőre. Bizalom hiányában azonnal kiveszik a pénzüket a bankból és több esetben annak csődjét okozzák, bizalom hiányában nem tesznek félre idős korukra, mert „nem bíznak” a jövőben és az intézményekben, akik kezelik a pénzüket, ezáltal nagyrészük időskori biztos elszegényedést és nyomort kap eredményül, a pénzintézetek pedig bevételi lehetőségtől esnek el. Ha az emberek befizetik az adót, de azt látják, hogy a befizetett pénz nem a közösség számára hasznos dolgokra megy, akkor „mennek a föld alá” és mindent kitalálnak az adófizetés elkerülésére.

4, VEZETŐK ÉS VEZETETTJEIK KÖZÖTTI BIZALOMVESZTÉS:

Bizalom hiányában óriási a fluktuáció, szabotázsok, rejtett intrikák, „hátba szúrások”, rettegés, félelem, viták, egy kirúgott munkatárs „bosszúja”, a kontroll és a fegyelem tartására bevezetett, dolgozókat szabályozó-, ellenőrző- és megfigyelő rendszerek, ellopott üzleti tervek, ellopott adatok stb. Ez mind-mind a sebesség, a kiváló teljesítmény ellen hat, pénzben mérhető veszteséget okoz. Ahol a morál és az erkölcs magas (magas bizalmi szint van), nincs szükség írott szabályokra, ahol a morál és az erkölcs alacsony, az írott szabályoknak nincs kényszerítő ereje.

5, SZERVEZETEK ÉS SZERVEZETEK KÖZÖTTI BIZALOMVESZTÉS:

Bizalom hiányában egyik szervezet nem fizet a másiknak, egyik bank nem ad hitelt a másiknak, egyik vállalkozás nem vállal szolgáltatást, szállítást a másiknak, nem fizet a másiknak stb. Ez valahol, valakinél mind-mind költséget, mérhető veszteséget okoz.

6, ORSZÁGOK és ORSZÁGOK KÖZÖTTI BIZALOMVESZTÉS KÖLTSÉGE:

Pénzben mérhető, ha egy országnak magasabb kamatra adnak hitelt, mert a hitelezők kockázatosnak tartják az országot és kockázati felárat számítanak fel. Az energiaszállítások, energiaköltség sokkal magasabb lesz, ha nincs stabilitás és bizalom a felek között.

A KKVHÁZ egy olyan közösség, ahol az elmúlt években online és valós, fizikai térben rendezett eseményeken a tapasztalatom szerint a nyitottság, sokszínűség jelenik meg. Korban, szakmai tevékenységben, tudásban, pozícióban teljesen más területről érkezők osztják meg a gondolataikat, vitáznak egy téma mentén. A moderált beszélgetések keretében, általában egy fókusztéma mentén megteremtődik a vita és egyetértés, a szabad véleményalkotás és a moderált keretek egyensúlya. Minden rendezvény egy csepp épülés. Jelen van a versenyző szféra, KKV-k és jelen van az intézményi szféra. Kapcsolódások, ötletek születnek. A megvalósulást olyan szakértelem és eszközrendszer is segítheti, mint amikkel dolgozom. A startup világ üzletfejlesztési módszertana, agilis működés egy jobb választ tud adni a tengernyi hatásra és extrém gyorsan változó környezetre, mint a megszokott ipari kori (ja… az 1989-ig tartott) megoldások.

Beszélhetünk erről díjmentesen, online, 45 percben.